Elitváltó hangulat

A Népek és Nemzetek Európai Szövetsége szerint, ahogy neve is mutatja, a bürokraták helyett a saját identitással bíró nemzeteknek kell dönteniük saját sorsukról. Salvini szerint alternatívára van szükség a jelenlegi status quóval szemben, amely lényegében az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták váltógazdálkodására épül, az irányt pedig gyakran az határozza meg, hogy a liberális királycsinálók melyiküket tudják hatékonyabban zsarolni. Az elmúlt öt év mérlege Salvinit igazolja: ahogy Orbán Viktor szokta mondani, az Európai Bizottság dolga az lett volna, hogy a migránsokat kint, a briteket pedig bent tartsa, ez pedig nem igazán jött össze. De nemcsak a tények állnak az olasz politikus mellett, hanem nem mellesleg a választói akarat is.

A Liga magasan a legnépszerűbb párt Olaszországban, 36 százalékon áll. Ez önmagában is szép teljesítmény, hiszen a koalíciós partner – szintén euroszkeptikus, de jobbközép-konzervatív helyett inkább balliberális – Öt Csillag Mozgalom 23 százalékra számíthat. Ennél is figyelemreméltóbb azonban az idáig vezető út. A 2018. tavaszi parlamenti választásokon a legerősebb párt az Öt Csillag lett csaknem 33 százalékkal, összességében pedig a jobbközép szövetség nyert, amelynek eredményéhez a Liga 17 százalékot tett hozzá. Olasz módra bonyolult és sértődésektől sem mentes koalíciós tárgyalások után Salvini belügyminiszter lett, és bebizonyította, hogy a Liga nem csak ígéret. Azonnal bebizonyította, hogy komolyan gondolta az illegális bevándorlás megállítását, minisztersége első napjaiban már migránstáborokban járt, tájékozódott a valós helyzetről a terepen. Megtesz mindent, ami hatalmában áll a migráció visszaszorítására, például nem engedi kikötni a migránsokat Európába taxiztató hajókat, ami önmagában sem könnyű feladat, hiszen ilyenkor állandóan rászakad a Soros-lobbi haragja, ráadásul ahol éri, akadályozza a munkáját a baloldali elnök és egyéb hatóságok, bíróságok. A belügyminiszter rendkívül aktív a közösségi és a hagyományos médiában, nevükön nevezi a dolgokat. Emiatt elképesztően népszerű, politikájának köszönhetően az eredetileg csak északon működő – eredeti nevén Lega Nord nevű – pártja elkezdte meghódítani az egész országot. Nem meglepő módon pont ezért vannak, akik hevesen gyűlölik.
Salvinit és szövetségeseit évek óta a legjobb esetben is populistának nevezik.

A populizmus mibenlétéről hosszan lehetne vitázni, de igazából felesleges. Ennek a minősítésnek a lényege ugyanis általában abból fakad, hogy amikor a liberális hegemónia pártjai szembesülnek vele, hogy az emberek elpártoltak tőlük, hirtelen elkezdik leminősíteni a népakaratot. A populista szerintük azért népszerű, mert azt mondja, amit az emberek gondolnak, ez pedig rossz, az emberek meg hülyék – az SZDSZ sem tűnt el, csak átalakult, ismerjük ezt jól.

Manfred Weber néppárti csúcsjelölt már évekkel ezelőtt is azt mondta, amit most, hogy komolyan kell venni az emberek aggodalmait. Ez akkor nagyon meggyőzőnek hangzott. Amikor azután mondta ezt, hogy a bevándorlásellenes AfD egy rakás szavazót elnyert a pártjától, felhívása némileg megkésetté, mára pedig hiteltelenné vált. Ha az Európai Néppárt tényleg komolyan akarja venni az emberek aggodalmait, akkor ideje lenne hozzákezdenie. Sőt, azt is fel kell ismernie, hogy erre a mostani elit nem képes.