Vakcinainfó

Sorra vágják ki a balatoni szőlőtőkéket egy betegség miatt

A fitoplazmával fertőzött tőkék többé nem hoznak termést

Folyamatosan nő a fitoplazmával fertőzött területek aránya Somogyban. Míg húsz évvel ezelőtt csak a vármegye déli részén volt jelen, most már a Balatonboglári Borvidéken is pusztít. Az érintettek szerint ijesztően gyorsan terjed a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma és már itt is drámai a helyzet. - írja a sonline.hu

Sorra vágják ki a balatoni szőlőtőkéket egy betegség miatt
A fertőzött tőkék már nem hoznak termést, de a legrosszabb az, hogy ez a következő évben sem fog változni (képünk illusztráció)
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Harald Tittel

Lényegében szélmalomharcot vívnak a borászok az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazma baktériummal, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát okozza. Egyre jobban elharapódzik a fertőzés a Balatonboglári Borvidéken, főként az idősebb ültetvényeken vannak nagy gondok.

Tóth Dániel, a Viticoop Kft. tulajdonos- ügyvezetője szerint a fitoplazma olyan mértékben jelen van az ültetvényeken, hogy ez már komoly odafigyelést igényel. – Az idén azt látjuk, hogy bizonyos fajtákban, mint a chardonnay és a pinot noir, nagyon gyorsan megnőtt a beteg tőkék száma a tavalyi évhez képest, mondta a vezető. Hozzátette: az idősebb ültetvényeken még ennél is rosszabb a helyzet.

Tóth Dániel kiemelte, hogy a védekezés kulcsa az összefogás. – Közösen kell fellépnünk, mert ha valaki védekezik, de a szomszédja nem, akkor ez a repülő rovar az amerikai szőlőkabóca sajnos át tudja vinni a fitoplazmát tőkéről tőkére, figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a probléma valószínűleg csak tovább fog súlyosbodni, ha nem tartják kordában a rovart.

A fitoplazma ellen nincs hatásos szer, ezért a hangsúly az amerikai szőlőkabóca gyérítésén van. Ehhez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ajánlása szerinti permetezés szükséges, amelyet ha nem végez el a szőlősgazda, akkor hiába várja a csodát. Márpedig vannak olyan ültetvények, amelyek elhagyatottan árválkodnak szabad prédaként a kabócának. Ez azért veszélyes, mert ha egyszer megfertőződik a növény, az tovább tudja fertőzni a többi ültetvényt is a közelben. Lévén a kabóca, vagyis a fitoplazma vektora viszi át a betegséget egyik területről a másikra.

Tóth Dániel szerint a rendeletben is lefektetett módon kell eljárni, ami magában foglalja a lemosó permetezést a tojások elpusztítására, majd a lárvák kikelése utáni kétszeri rovarölő szeres kezelést. A helyzetet tovább rontja, hogy a betegség melegágyai az elhagyott szőlők, ahonnan a fertőzés könnyen továbbterjedhet.

– A fertőzött tőkék már nem hoznak termést, de a legrosszabb az, hogy ez a következő évben sem fog változni. Ez egy hosszú időre elhúzódó fertőzés, ami addig terjed, amíg el nem távolítják a beteg tőkéket, mondta el Tóth Dániel.

Kapcsolódó írásaink