Új nemzedék
Bejött a magyar államnak az elektronikus útdíj
Új nemzedék. Az e-matricánál hat éve nem volt emelés, októbertől viszont a hetinél lesz, a többletbevételt az állam a vidéki úthálózatra költi – mondta Bartal Tamás

– Hogyan vezetett az út az ügyvédi pályától a Miniszterelnökség helyettes államtitkári, majd a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatói posztjáig?
– A gyökerektől indulnék, ebből talán jobban megérthető a személyiségem és a céljaim. A családunk konzervatív, jobboldali gyökerű, a kommunista időszakban a tűrt és tiltott kategória között lebegtünk. Anyai nagyapám az orosz hadifogságból négy év elteltével, tulajdonképpen az utolsók között térhetett haza, apai részről szinte mindenkit kuláknak minősítettek és kisemmiztek. Engem 11 évesen egy ártatlan tréfa miatt kis híján kirúgtak az iskolából és azzal fenyegettek meg, hogy nem mehetek egyetemre. A diákcsíny a „szovjet felszabadító” hősökre emlékeztető tárlatnál történt, amikor azt írtam a vendégkönyvbe, hogy „itt járt Golyófej”, aki akkortájt egy képregény hőse volt. Pisztolytáskás rendőrök kísértek az igazgatói szobába. Bárhogy is szépítik a baloldaliak, a rendszer ahol egy gyermekkel ez megtörténhet, az velejéig romlott. Az eset után kezdtem a közélet iránt érdeklődni és újságot olvasni, az 1988–89-es időszak pedig számomra maradandó élményt jelent.
– Még mielőtt folytatná, volt valami politikai irányultság, közel került ekkor 15–16 évesen, vagy a rendszerváltás után valamilyen formában a politikához?
– Tüntetésre jártunk, az 56-os hősök újratemetésekor pedig én voltam az egyetlen a gimnáziumban, aki gyászszalagot kötött. Viszont a nagypolitikával nem foglalkoztam. Miután felvettek az egyetemre, a jogi pályára koncentráltam. Ugyanakkor volt politikai előkép a családban, az egyik elődöm miniszter volt a Deák-párti időszakban. Az egyetem elvégzése után klasszikus ügyvédi pályára léptem, fontosnak tartottam, hogy elmélyüljek abban a szakmában amely egy életen át segíteni tud. Az ügyvédi munka fegyelemre, tervezésre tanított, és mindez hozzásegít ahhoz, hogy hatékonyan intézzem az ügyeket. Egy ügyvédnek nem bonyolítania kell a dolgokat, hanem megoldania. Mind a mai napig, bármilyen összetett ügy kerül elém, arra szeretnék egyszerű megoldást találni a legrövidebb időn belül.
– Az önéletrajza szerint tíz évig volt ügyvéd.
– Igen, tíz évig voltam klasszikus ügyvéd, ezt követően kezdtem érdeklődni a bankszakma iránt. Ebben az időszakban pénzügyi lízinggel foglalkoztam, pénzügyi vállalkozásokat alapítottam, alkotmányjogot tanítottam az egyetemen, jogi szakcikkeket írtam, folyóiratot hoztam létre, sok mindennel foglalkoztam párhuzamosan. Aztán 2010-ben kerültem a kormányzati munka közelébe, hiszen akkor kezdtem dolgozni a Magyar Fejlesztési Bankban (MFB), ahol jogi területen voltam igazgató. Az MFB az állam bankja, a kormányzati döntések és a szakma határmezsgyéje. Büszkén mondhatom, hogy részt vettem a gáztárolási törvény elkészítésében. Ennek a törvénynek köszönhető, hogy a gáztárolókat nemzeti tulajdonba vette a második Orbán-kormány.
– Aztán jött a Miniszterelnökségről a felkérés.
– Mivel létrejött egy új típusú állami egység, a Miniszterelnökség, ahová az MFB is tartozott, adódott a lehetőség, hogy jómagam, aki addig is vagyonpolitikával és szabályozással foglalkoztam ide kerüljek, és a megkezdett feladatokat vigyem tovább. Ebben az időszakban a Magyar Posta átalakításának és a takarékszövetkezeti integrációnak a szabályozási környezetét kezdtem alakítani. Jelentős állami cégek vagyonkezelése tartozott hozzám. Az állam 2015-ben belépett a korábban felelőtlenül privatizált közműszolgáltatási szektorba, az ezzel kapcsolatos bizonyos jogszabályi döntéseket én készítettem elő. Ilyen volt a kiszorítási törvény, ami arra adott lehetőséget, hogy amennyiben egy cég tulajdonosai között kilencven százalék feletti többségbe került a magyar állam, akkor a maradék üzletrészt piaci értéken kivásárolhassa. Így került például az MVM Magyar Villamos Művek száz százalékos nemzeti tulajdonba. Aztán 2016-ban megalakult a gazdasági kabinet és a stratégiai kabinet, amelyek a kormány mellett hozhatnak bizonyos döntéseket, én ennek a szervezésével és koordinálásával foglalkoztam. Ezt követően indult a Könnyű Közmű Program 2017. július 1-jén. A programnak én lettem az arca, hiszen azt a vezetésemmel dolgoztuk ki. Számos díjcsökkentést és ügyintézési egyszerűsítést tartalmazott, amivel jól jártak a családok és a kis- és közepes vállalkozások. Ennek köszönhetően időt és több tízmilliárd forintot spóroltak meg az emberek, amire ma is büszke vagyok.
– Hogyan jött a NÚSZ Zrt., amelynek előbb igazgatósági elnöke volt, jelenleg pedig a vezérigazgatója.
– Annak idején részt vettem a nemzeti útdíjfizetési rendszer kialakításában. Az egyik fontos feladatom volt 2010-től, hogy a megtett úttal arányos rendszer kialakításán dolgozzak, mind vagyonkezelési, mind jogi oldalról. Ennek a gyümölcse volt, hogy 2013. július 1-jén elindult a HU-GO magyar útdíjfizetési rendszer. Az elektronikus matrica és az elektronikus útdíj a mai napig 1350 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek. Ezt követően 2014 nyarán lettem a NÚSZ igazgatósági elnöke. A helyettes államtitkári munkám befejezése után kaptam felkérést a céget felügyelő minisztertől a vezérigazgatói feladatok ellátására. Mivel 2010 óta a céggel dolgoztam, a mostani megbizatást nagy örömmel fogadtam.
– Ennyi munka mellett hogyan jut idő a magánéletre és a családra?
– A család nagyon fontos számomra, nős vagyok, két leány édesapja, ők idén töltik be a tizenegyedik illetve a tizenharmadik életévüket. Azt az életfilozófiát követem, hogy inkább tovább maradok a munkahelyemen, de a teendőket nem viszem haza, és otthon megpróbálok annyi időt tölteni a családdal, amennyit csak lehet. Hétvégenként úszunk, korcsolyázunk, kerékpározunk, de kedvelt ténykedésünk a közös társasjáték is. Amikor pedig lehet, akkor utazunk, leginkább belföldön. Minél több időt próbálunk a természetben tölteni.
– Hobbi, szórakozás?
– Két művészeti ág áll közel hozzám, az irodalom és a filmművészet. Sokat olvasok, ami részben annak köszönhető, hogy örököltem egy szép könyvtárat. Írással is foglalkozom, már megjelent egy rövidebb prózai és lírai kötetem. Nemrég fejeztem be egy történelmi környezetbe ágyazott krimit, ami a szakértőktől buzdító kritikát kapott, és amelyet reményeim szerint hamarosan ki lehet adni.
– Ha már közlekedési cégnél dolgozik, mennyire vonzódik a technika, illetve az autók iránt?
– A technikai sportok közül a Formula 1-et kedvelem, lelkes Räikkönen szurkoló vagyok.
– Térjünk vissza a NÚSZ-ra illetve az útdíjbeszedésre. Muszáj útdíjat emelni?
– Ez kormányzati döntés, amit mi valósítunk meg. Ugyanakkor egyetértek ezzel a döntéssel. Az e-matricánál a 2012-es bevezetés óta nem volt emelés, az útdíjnál is csak egyszer. A mostani emelés bevételeit a bejelentés szerint az állam a vidéki úthálózatra költi, és aki ott él vagy arra jár, pontosan tudja, hogy milyen rossz állapotú némelyik út. Emellett az októbertől emelkedő heti matrica és az e-útdíj értékesítésében is kimutatható a külföldi többség, az emelkedő költségeket pedig leginkább azokkal szeretnénk megfizettetni, akik a legtöbbet használják az útjainkat.
– Éves szinten mekkora összeg folyik be a HU-GO-ból illetve a matricából?
– Fennállásunk óta mindig túlteljesítjük az előző évet. Tavaly bruttó 290 milliárd forintot utaltunk a költségvetésnek, ebből 221 milliárd forint jött be az e-útdíjból, és 69 milliárd forint az e-matricás rendszerből. Érdekesség, hogy a nagyobb összeget néhány százezer teherautó „állította elő”, míg az e-matricás bevételt 5,5 millió felhasználó. Tranzitország vagyunk, a külföldi teherautók megrakott járműveikkel végigszáguldoznak az útjainkon, amelyek fenntartása és felújítása sok pénzbe kerül.
– Ezek szerint akkor az utak fejlesztésébe fordítják vissza az útdíjbevételt, vagy legalábbis a nagy részét?
– Az európai uniós irányelvek szerint, de a magyar szándék alapján is az úthálózat fenntartására és felújítására igyekszünk visszaforgatni a bevételt.
– Mennyire jött be a megyei matrica az autósok körében?
– A megyei matricát 2015-ben vezettük be, az útdíjhasználók egyre tudatosabbak, a megyei matrica kiváló lehetőség arra, hogy spóroljanak az autósok. Ebben az összefüggésben megjegyezném, hogy csak tavaly a Balaton és a főváros közötti forgalomban negyvenezer autós 1,2 milliárd forintot tudott ezzel megtakarítani. Mind a megyei, mind pedig az éves matrica iránti igény mintegy 15 százalékkal emelkedett éves szinten. Ebből adódóan határozottan állíthatom, hogy az egyik legnépszerűbb termékünk lett a megyei matrica.
– Az Európai Bizottság viszont előnyben részesítené, ha bevezetnénk a személygépkocsik esetében is a használattal arányos útdíjat.
– Ez meglehetősen bonyolult és összetett kérdés, már csak azért is, mert Európában a matricás rendszer terjedt el. Ellenpéldaként szokták hozni Horvátországot. A kapus megoldás révén azonban az sokkal több pénzbe kerül, mint a matricás rendszer és sokkal kényelmetlenebb. A horvátok a teljes bevételük több mint negyven százalékát költik a rendszer fenntartására, nálunk ez hozzávetőlegesen nyolc százalék. Jelenleg azért tudjuk egyes országokhoz képest alacsonyan tartani a díjakat, mert relatíve olcsó a rendszer fenntartása.
– A közelmúltban bevezetett kényelmi megoldásként a kamionosok sms-ben értesülnek, ha valamit nem fizettek be időben, vagy a számlájukon nincs elegendő összeg.
– Közszolgáltató állami vállalatként a legfontosabb cél, hogy minél több ügyfélbarát intézkedést és kényelmi szolgáltatást vezessünk be, másrészt mi nem büntetni akarunk, hanem jogkövető magatartásra ösztönözni. Mindeddig csak e-mailben értesülhettek a fuvarozók, ha például alacsony volt az útdíjfizetési egyenlegük, mostantól ezt az értesítést akár sms-ben is megkaphatja a jármű vezetője. Ezzel is a fizetési morált javítjuk.
– Az e-matricánál mennyire jellemző a lógás?
– Mindenkit megpróbálunk afelé irányítani, hogy ha valami szabálytalanságot elkövetett, minél hamarabb jöjjön ki a csapdából. Ezért vezettük be a hatvan perces szabályt, amely szerint ha egy autós matrica nélkül hajt a sztrádára, egy órája van arra, hogy megváltsa úthasználati jogosultságát. A másik lehetőség például, ha valaki elfelejt matricát vásárolni, és emiatt sorozatban több büntetést is begyűjt, akkor kilencven napon belül kezdeményezheti, hogy csak két pótdíj összegét fizesse be. Mert fizetni kell, a külföldieknek is, akik azt gondolják, hogy őket nem érjük utol, pedig őket is elérjük. Az útdíj ugyanis Magyarországért van, és minden magyar ember közös bevétele.