„A Fidesz egy bajtársi szövetség”

– Mi a feladata a Fidesz kommunikációs igazgatójaként?

– A Fidesz kommunikációjának összehangolásáért, irányításáért vagyok felelős. Ez különösen izgalmas munka abban a helyzetben, amikor egy párt kormányzati szerepkörben van. A kormány tagjai, miniszterek, államtitkárok, továbbá a frakció képviselői is folyamatosan nyilatkoznak, és a párt is mint szervezet megjelenik a médiában. A megszólalásaink tartalmának egy közös logikába kell illeszkednie, ennek levezénylése a feladatom. Mindehhez szoros együttműködésre van szükség a Miniszterelnöki Kabinetirodával – amely a kormányzati kommunikációt fogja össze – és a parlamenti frakció vezetésével, Kósa Lajossal és Halász János szóvivővel is.

– Ön tehát szervezetileg a párthoz tartozik?

– Igen, Gyürk András straté­giai igazgatóval és Kubatov Gábor alelnökkel szorosan együttműködve dolgozom.

– Ezek szerint kormányzati szerepben sem szeretnék elhanyagolni a pártszervezést.

– Pontosan így van. A Fidesz történetében sajnos volt arra példa, hogy mi is beleestünk ebbe a hibába. Az 1998 és 2002 közötti időszak, az első Orbán-kormány ciklusa rendkívül sikeres kormányzati időszak volt, növekedett az életszínvonal, erősödött a gazdaság, jogosan gondolhattuk, hogy a tetteinkkel bizonyítjuk alkalmasságunkat a kormányzásra. Aztán 2002-ben éppen hogy, de elveszítettük a választásokat.

– Ez volt a legfőbb oka a vereségnek?

– Több összetevője volt, de bizonyosan állíthatom, hogy a párt társadalmi beágyazottságának gyengesége, a helyi közösségekkel, a választókkal való kapcsolattartás elégtelen volta fontos szerepet játszott. Így a választási kampányban nem is tudtuk mozgósítani a választóinkat. Azt gondoltuk, hogy a kormányzás eredményei elégségesek lesznek a választási győzelemhez. Most már odafigyelünk arra, hogy a korábbi hibánkat még egyszer ne kövessük el.

– Mit tettek ennek érdekében?

– A párt nem véletlenül alakult szövetséggé, legfőbb partnerünk a KDNP lett. De több szervezet is belépett a szövetségi rendszerünkbe, velük közösen a társadalom minden rétegét meg tudjuk szólítani a választási ciklusok közben is.

– Az is kritikaként szokott felmerülni egy régóta hatalmon lévő párttal szemben, hogy elveszíti a kapcsolatot a szavazókkal, elszakad a valóságtól. Nem fenyegeti ez a veszély a Fideszt?

– Kommunikációs igazgatóként állandó kapcsolatban vagyok a százhat választókerületi elnökkel, a polgármesterekkel. Nagyon fontosnak tartom, hogy helyi szinten ők is mindennap beszéljenek az emberekkel, hallgassák meg a kritikákat és a pozitív véleményeket is. De az is a feladatuk, hogy elmagyarázzák az embereknek, a kormány mit miért csinál, egy-egy döntés mit jelent, hogyan befolyásolja a mindennapi életüket, miképp javítja az életminőségüket, lehetőségeiket. Mi kezdtük el Magyarországon ezt intézményesíteni, hiszen a nemzeti konzultáció is erről szól. Amikor 2002 és 2010 között ellenzékben voltunk, akkor is odafigyeltünk erre, igyekeztük becsatornázni a választók véleményét a párt politikájába.

– Ezeknek az akcióknak az is a céljuk, hogy ne „aludjanak el” a szavazóik?

– Természetesen ez is cél, de a politikánk lényege a párbeszéd a választókkal és az, hogy bevonjuk őket a döntéshozatalba.

– A polgári körök megalakítása mekkora szerepet játszott a pártszervezet megújításában?

– A Fidesz helyi beágyazottságának megerősítésében kulcsfontosságú volt a polgári körök életre hívása. Erre nagyon büszkék vagyunk. A politikánk társadalmasítása ezzel kezdődött, és a nemzeti konzultációkkal, a 2008-as szociális népszavazással folytatódott. De mint az imént már céloztam rá, kormányra kerülve ugyanúgy figyelünk az emberek véleményére, folytatódtak a nemzeti konzultációk, és a kvótaellenes népszavazáson az álláspontunkat osztó 3,3 millió szavazat is azt bizonyítja, a Fidesz figyel a szavazók véleményére.

– A Fidesz kommunikációjával kapcsolatban is fel szokott merülni az az értelmiségi kritika, hogy túlontúl leegyszerűsített, naponta többször is megismételt üzenetekkel operálnak. Miért van erre szükség?

– A politikai kommunikációban is meg kell találni az arany középutat. A tömegdemokráciában az általános választójog érvényesül, tehát mindenki részt vehet a politikai döntésekben. Ebből az is következik, hogy közérthető módon kell közzétennünk az álláspontunkat. Világosan kell fogalmazni, időt, energiát kell arra áldozni, hogy az üzeneteink minél szélesebb rétegekhez eljussanak.

– A kritizálóknak leginkább az nem tetszik, hogy a politikusok gyakran nagyon bonyolultnak tűnő dolgokat egyszerűsítenek le egy-két mondatra.

– Valójában semmi sem lehet annyira bonyolult, hogy ne lehetne egyszerűen megfogalmazni! Gondoljon arra, a tízparancsolat mondatai is milyen letisztultak, mégis egy egész kultúrkör értékrendjét határozzák meg.

– Hogyan kell elképzelni a politikai üzenetek kitalálását? Ugye, Orbán Viktor miniszterelnök nem a péntek reggeli rádióinterjú közben rögtönzi bejelentéseit?

– A kormányfő rögtönzési képessége kiemelkedő, elég, ha csak a parlamenti vitákban nyújtott teljesítményére gondolunk. De a politikai üzenetei nem rögtönzések. Átgondolt stratégia mentén fogalmaz, határozottan és nagyon pontosan. Egyébként csak kommunikációval soha nem lehet választásokat nyerni, a bejelentések mögött mindig ott van a tartalom, a politikai és a gazdasági teljesítmény. Csak így lehet hiteles egy politikus.

– Mi a kormányfő kommunikációjának a legfőbb erőssége?

– A miniszterelnök politikai eszköztárának talán legfontosabb része az előre gondolkodás, valamint a pontos és bátor fogalmazás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2015 elején a migrációs áradattal kapcsolatban Euró­pában elsőként megfogalmazott mondatai vagy a Donald Trump melletti kiállás – megelőzve minden európai vezetőt.

– Olyan országban szeretnék élni, ahol a törvény nem csak a kólát védi, három gyerek, három szoba, négy kerék, illetve polgári Magyarország – hirtelen néhány korábbi orbáni és fideszes szlogen jut most az eszembe. Ezek a megfogalmazások is kiérlelt politikai stratégia részei voltak?

– Igen. De most is így működünk. A Fideszt állandó szellemi pezsgés jellemzi. Nagyon élvezem, hogy ebben a munkában részt vehetek.

– Mekkora szerepük van ebben a „szellemi pezsgésben” a Fidesz és a kormány körüli tanácsadóknak? Sok ember számára miattuk válik misztikussá, rejtélyessé a Fidesz kommunikációja.

– Nagyon fontos a tanácsadók és kreatív szakemberek jelenléte a politikai gondolkodás és döntéshozás folyamatában. Mi sokféle véleményt meghallgatunk, az Európai Néppárthoz, a Kereszténydemokrata Internacionáléhoz és az amerikai Republikánus Párthoz közeli szakemberekkel is tárgyalunk.

– De mit tudhatnak ők a magyar állapotokról?

– Olyan szempontokra tudják felhívni a figyelmünket, amelyek nem jutnának az eszünkbe. Ugyanis kívülről látják a hazai folyamatokat, és ez a külső szempont nagyon sokat hozzá tud adni a politikához. Más megközelítéseik vannak, és néha bizony szükség van a mozdíthatatlannak hitt evidenciák megkérdőjelezésére is. Ez is része a Fidesz pezsgő szellemi közegének.

– Ha már itt tartunk, mikortól politizál a Fideszben, miért ezt a pártot választotta?

– 1970-ben születtem, tehát szerencsésnek mondhatom magam, mert éppen a rendszerváltoztatás folyamatának kezdetén, 1988-ban lettem nagykorú. Már akkor is nagyon érdekelt a közélet, 1989-ben léptem be a Fideszbe. A családi hátteremnek is köszönhetem a politikai érdeklődésemet, édesanyám és édesapám is részt vett az 1956-os forradalomban. Édesapám a szabadságharcot követően egy évet börtönben is volt a tevékenysége miatt. A hetvenes–nyolcvanas években október 23-án gyertyát gyújtottunk otthon, a szüleim már gyerekként elmesélték, hogy mi is történt aznap, 1956-ban.

– 1989. június 16-án ott volt Nagy Imre újratemetésén?

– Meghatározó volt az a nap az életemben. A szüleimmel és testvéremmel voltunk ott a Hősök terén, a ravatalnál. Ott döntöttem el, hogy az új ellenzéki szervezetek közül melyikbe lépjek be.

– Miért döntött a Fidesz mellett?

– Orbán Viktor beszéde után dőlt ez el bennem. Annyira élesen, magával ragadóan, erőteljesen, határozottan fogalmazott, annyira egyetértettem minden szavával, hogy onnantól nem is volt kérdés, a Fideszt választom.

– A Fidesz létrejöttében és működésében elsődleges szempont volt az antikommunizmus, és nagyon so­káig a posztkommunista baloldal legyőzése volt az elsődleges céljuk. Most, a rendszerváltoztatás után huszonhat évvel nagyon úgy tűnik, hogy ez sikerült. Mi az, ami még most is összetartja a Fideszt?

– Részben a közösség ereje: a Fidesz egy igazi, bajtársi szövetség, amelyet néhány alapvető érték kovácsolt egybe. Ilyen a szabadság és az önrendelkezés gondolata: a kezdetektől, a Hősök terei Orbán-beszédtől kezdve ez határozza meg a brüsszeli diktátumokkal, a migránsok kötelező szétosztási tervével szembeni fellépésünket is. Ilyen érték a nemzeti függetlenség és a nemzeti összetartozás eszméje. Ezért volt számunkra mindig is kiemelten fontos a határon túli magyar közösségek védelme és támogatása.

– A politika világa nem feszültségmentes terület. Mi jelenti önnek a feltöltődést, ha befejezi a napi munkát?

– A családom. A feleségem és négy kisgyermekünk – három lány és egy fiú – vár otthon. Nem mondom, hogy a munka után csendbe és nyugalomba érkezem haza, mégis ők jelentik az igazi támaszt és feltöltődést.

– A gyermekei látják a szerepléseit. Fontosnak tartja, hogy egy bizonyos fokig ismerjék, mivel is foglalkozik?

– A nagyobbacska fiam és lányom már volt velem tévéstúdiós fellépésemen is, csendben figyeltek. Amikor 2013-ban parlamenti képviselő lettem, az eskütételemre is eljöttek a gyerekeim és a keresztgyerme­keim is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek tudják, mivel foglalkozik az édesapjuk, ez nem egy zárt világ, őket is részesévé kell tenni. Ugyanis kérdeznek, amire válaszolni kell, és a lényegről egyszerűen kell beszélni, hogy megértsék. Ez kiváló kommuniká­ciós gyakorlat egyébként, ugyanis nem lehet mellébeszélni. Ajánlom minden politikustársamnak.