Tudomány

Tojáshéjtöredékek árulkodnak az elefántmadarakról

A genetikai különbségek az élőhelyhez, az étrendhez és a tojáshéjak vastagságához is kötődtek

Az elefántmadár Madagaszkár egykori óriásmadara volt, amelynek kihalását az emberhez kötik – írta meg a National Geographic.

Tojáshéjtöredékek árulkodnak az elefántmadarakról
Fantáziakép
Fotó: Curtin University/ Bonnie Koopmans

A világ számos óriásmadara tűnt már el a történelem színpadáról az ember étvágya miatt, ezekről az állatokról gyakran egészen keveset tudunk, attól függően, mikor is haltak ki – írta meg a National Geographic. Madagaszkár óriásmadara, az elefántmadár – Aepyornithidae család, ez a név több fajt takar – 3 méter magasra és több mint 500 kilósra nőtt egykor, egy ausztrál vezetésű kutatócsoport az utánuk maradt tojáshéjtöredékeket vizsgálta meg. A Nature Communications folyóiratban közzétett eredményeik az egykor élt állat étrendjéről is árulkodnak, és egy eddig nem ismert alfajra is felhívták a figyelmet.

A kutatók feltérképezték az elefántmadarak egyes fajainak földrajzi elterjedését, a tojáshéj belsejében megőrzött molekulák segítségével feltárt genetikai nyomok alapján pedig az egyes fajaik közti kapcsolatokat is. Ennek köszönhetően derült fény egy eddig nem ismert alfaj létezésére, amely a sziget északi részén élt – az elefántmadár véglegesen kb. a 11. században tűnt el, így nincsenek modern kori ismereteink ezekről az állatokról.

Objektum doboz

A genetikai különbségek az élőhelyhez, az étrendhez és a tojáshéjak vastagságához is kötődtek, ez utóbbiak a madár nagyságával volt összefüggésben. A legvékonyabb héjú tojás egészében kb. 80 dekás lehetett, míg a madár több mint 40 kiló. A legvastagabb héjú tojás 10,5 kilós lehetett, a madár maga pedig akár az egy tonnát is elérhette! A méretben közbülső héjvastagságú tojások jó 3 kilósak, a szülőmadár pedig 230 kilós lehetett.
Az elefántmadarakat két jól elkülöníthető neme közti határvonalat a 1,5 milliméternél vékonyabb, illetve vastagabb tojáshéj jelentette. A héjakba épült izotóparányok szerint kisebb termetű csoport táplálékában több volt a növényi eredetű, jórészt a különféle pozsgások jelentették a főbb eleségüket, és az is kiderült, hogy a madarak a száraz évszakban szaporodtak. Az, hogy ittak-e vizet, vagy csak a pozsgás növényekből fedezték vízigényüket, attól függött, a sziget mely részén éltek.

A kutatók több mint 950 tojáshéjdarabkát gyűjtöttek össze és vizsgáltak meg, ezek kora kb. 6200–1300 évvel ezelőtti volt. Kiderült, hogy már közel másfél millió éve elkezdett óriássá válni az egyik legnagyobb termetű faj (Aepyornis maximus), amint azt a madagaszkári környezet és ökoszisztéma átalakulása lehetővé tette. Ez az elefántmadár méretében igen rövid idő alatt megduplázódott a viszonylagos közelmúltban.

Az elefántmadarak akkor alakulhattak ki, amikor Madagaszkár elhagyta a déli 30. szélességet, észak felé sodródása során. Ekkor nedvesebbé vált a klímája, és a korábbi, kiterjedt tüskés erdőségeket más típusúak visszaszorították. Ez a növényzeti átalakulás hatott a makik evolúciójára is, és most úgy találták a kutatók, hogy az elefántmadarakét szintén jelentősen befolyásolta – olvasható a portálon.

Kapcsolódó írásaink