Tudomány

Magyar eszköz indult a Holdra

Hétfő reggel útnak indult a Holdra a Peregrine

Fedélzetén magyar magánszemélyek, közösségek, cégek üzenetei landolnak majd égi kísérőnk felszínén – írja a firstclass.hu.

Magyar eszköz indult a Holdra
A United Launch Alliance (ULA) Vulcan Centaur nevű rakétája felszáll a floridai Cape Canaveral űrállomáson 2024. január 8-án
Fotó: AFP/Chandan Khanna

Miután az Egyesült Államok az 1969 és 1972 közötti, hat emberes Apollo-küldetéssel „megnyerte” a Szovjetunióval bő másfél évtizeden keresztül folytatott űrversenyt, a fókusz a Holdról a Föld körüli, űrállomásos programokra, valamint a Naprendszer más égitestei – különösen szomszédunk, a Mars – felé küldött szondákra tevődött át.

Hold-reneszánsz.

Bár az égi kísérőnkre való visszatérés búvópatakként újra és újra felmerült, csak az elmúlt évtized során vált újra komollyá a dolog, az USA az Artemis-program keretében 2025-re tervezi az újabb emberes missziót a Holdra, de Kína, Japán, India és Oroszország is indított – több vagy kevesebb sikerrel – űreszközöket oda az elmúlt időszakban, ahogy kismillió magáncég, startup is dolgozik különböző, nem egyszer profitorientált holdi terveken.

Az USA új Hold-programjának tágabb keretein belül folyó támogató-kiegészítő program a Commercial Lunar Payload Services (CLPS – kb. kereskedelmi Hold-szállítmányok) indult útjára ma a floridai Cape Canaveralból a Peregrine–1-es misszió, fedélzetén a Peregrine leszállóegységgel (PLL). Az Apollo-program óta ez lesz az első amerikai űreszköz, mely a Holdon landol.

A külső partner Astrobotic által fejlesztett-épített eszközt első pillantásra igen „fancy” gíroszsütőnek nézhetnénk, de az alapvetően alumíniumból gyártott, 1,9 méter magas, 2,5 méter széles, négy lábon álló PLL komoly rakományt cipel magával. A mintegy 90 kg-os hasznos teher összesen 10 különböző tudományos-kísérleti eszközt jelent, a Peregrine egyebek mellett vizsgálja a Hold exoszféráját, hőmérsékleti viszonyait, a holdi regolit hidrogéntartalmát, az égitest mágneses terét, a felszínt elérő sugárzást, emellett a korábbiaknál jóval hatékonyabb napkollektorokat is kipróbál.

A United Launch Alliance (ULA) cég Vulcan Centaur (VC2S) rakétáján elindult, a Föld, majd a Hold körüli keringést követően valamikor február második felében az égitest Sinus Viscositatis (ragacsos öböl) területén landoló PLL a tudományos felszerelések mellett – jobb kifejezés híján – emléktárgyakat, időkapszulákat is visz magával, üzenetek, fotók, irodalmi művek, zene, kriptovalutás(!) csomagok is lesznek a fedélzeten – természetesen „gazdaságos” formában, digitális vagy egyéb miniatürizált pakkokban.

Az USA-ból, Argentínából, az Egyesült Királyságból, Japánból, Kanadából, Németországból, a Seychelle-szigetekről származó emléktárgyak mellett hazánkból, Magyarországról is küldünk valamit a Peregrine fedélzetén.

Az első magyar tárgy a Holdon

A 2010-ben alapított, budapesti Puli Space Technologies egy magyar szakemberekből összeállt űrtechnológiai cég, amely az elmúlt bő évtizedben a NASA-val, az Európai Űrügynökséggel (ESA), valamint több, az övékhez hasonló profilú céggel – mint például az Astrobotic – végez fejlesztéseket, indul pályázatokon, dolgoz ki különböző, az űrkutatáshoz kapcsolódó műszaki megoldásokat (miniholdjáró, holdi „vízszimatoló”).

A Puli Space Technologies ezúttal egy, egyéni, közösségi és céges üzeneteket is tartalmazó plakettel járul hozzá a Peregrine-misszióhoz. A Téridő Plakett a cég megfogalmazása szerint

Egy olyan szöveggyűjtemény, amelynek tartalmát magánszemélyek és cégek szabadon állíthatják össze. Egyedi kulturális és társadalmi lenyomat arról, hogy mit tartunk fontosnak 2020-as évek elején, mit tartunk megőrzendőnek a halhatatlanság számára.

A plakett egy, a holdi körülményeknek is ellenálló tábla, melyen mikrofilmszerűen lehet látni-olvasni azokat a tartalmakat, melyeket a különböző szponzorok, cégek és magánszemélyek fontosnak éreztek.

A 2020-21-ben beküldött 21 üzenetet-szöveget egy 20 x 20 centiméteres kerámialapra vitték fel, a szöveg 4-szeres nagyításnál válik olvashatóvá – ez a Memory of Mankind (MOM) program keretében a Földön marad, Európa legnagyobb, halstatti sóbányája mélyére került az utókor számára, az alumíniumötvözetből készült 20 x 20 cm-es, kb. 160 grammos másolat megy a Holdra a Peregrine-re erősítve.

A Peregrine indítása előtt, magyar idő szerint vasárnap este a Puli Space Technologies CEO-jával, a már a helyszínen, Floridában tartózkodó, az indítást az ULA központjából követő Dr. Pacher Tiborral beszélgettünk a mostani misszióról és a jövőről.

Pacher úr, kezdjük a Téridő Plakettel – miért plakett, mi adta az ötletet ehhez?

Még 2016-ban találkoztam a korunk időkapszuláját az elektronikus-digitális helyett ellenálló, tartós formában, kerámialapokon létrehozó Martin Kunzével, a Memory of Mankind adta az ötletet, hogy mi is készítsünk egy táblát, melynek egy példányát a Holdra is eljuttatunk. A szándék az volt, hogy egy viszonylag szabad, széles tablót állítsunk össze, ezért nyitottuk meg a lehetőséget a nagyközönség előtt.

A Holdra tartó alumíniumötvözet táblát itthon készítette el a Lézergravírozás.hu, majd a Peregrine-re való felszerelés előtt egy magas hőmérsékletű vákuumban előbb kigőzöltek belőle minden felesleges anyagot, majd egy rázásteszten is átment. A tudományos eszközök, gépeknek még további teszteket is teljesíteniük kell, de egy ilyen egyszerű lapocskánál nem volt szükség többre.

Az űrutazásnál minden gramm számít, szívességi alapon nem visznek ilyesmit sem. Nagyjából mennyibe kerül a plakett Holdra juttatása?

Az űrszállítmányozás aktuális tarifája 1,2 millió dollár/kg, ebből közel 200 ezer dollárra jönne ez ki, de mivel az Astrobotic partnerei vagyunk, jelentős kedvezményt kaptunk. Néhány tízezer dollárról van szó, ennek egy részét a közösségi támogatóink, a cégek adták össze, a fennmaradó részt pedig maga a Puli Space állja.

Nem lekicsinyelve, hogy ez lehet/lesz az első teljesen magyar dolog a Hold felszínén, egy plakett mégis csak egy passzív dolog, emléktárgy. Belátható időn belül milyen egyéb, a cég által készített eszköz, fejlesztés mehet az űrbe, milyen projektek részeként?

Első küldetésekre – mint amilyen a Peregrine is – hagyomány amolyan névjegyet, időkapszulát küldeni, így teszünk mi is, de természetesen van más is a tarsolyunkban. A NASA 2022-es pályázatán 2. díjas, a Holdon vízjeget kutató miniatűr neutron-spektrométer, a Puli Holdi Vízszimatoló (PLWS) fejlesztése lezárult, az eszköz kész. Ha minden jól megy – mert a Peregerine-hez hasonlóan náluk is voltak csúszások –, a szintén a CLPS programba tartozó Intuitive Machines második expedícióján ott lesz a vízszimatolónk még idén.

Egyrészt egy innovatív, „ugráló” drón, a Szöcske (Hopper) felszereléseként egy kísérleti kamerarendszer és egy német fejlesztésű, a napfényt sosem kapó, örökké árnyékos kráterek hőmérsékletét precízen, -200 fokig mérni képes hőmérő mellett – logikus választás, hiszen ezeken a helyeke akadhat legnagyobb eséllyel vízjég. Ugyanezen a küldetésen megy a Holdra a Lunar Outpost MAPP holdjárója, melyre szintén felkerül a vízszimatoló. Az eszközöket mi szállítottuk saját költségre, a Holdra juttatásuk viszont már nem kerül pénzbe nekünk. Ha sikeres lesz az adatgyűjtésünk, a begyűjtött adatokat például a NASA-nak értékesítenénk majd.

Dolgozunk egy, a NASA vízkereső Viper roveréhez hasonló miniholdjárón, amely a Puli roveren vagy más hasonló platformra szerelve mérhetné-tárhatná fel a vízjeget a Hold felszínén a neutron- és egyéb detektorainkkal. Az első koncepció már elkészült, és az Európai Űrügynökség (ESA) „kis küldetéses”, 50 millió euró alatti költségű missziókat célzó ötletpályázatára be is került, ennek értékelése áprilisban zárul.

Az Astrobotic részéről van szándéknyilatkozat, hogy későbbi missziókon is „elvinnének minket”, de itt már 2026-27-ről lenne szó.

Pacher úr, köszönjük a beszélgetést!

2025-ben léphet újra ember a Holdra.

Az USA Holdra való visszatérése keretében 2022 novemberében sikeres küldetést hajtott végre az Artemis-1, a később az űrhajósokat is szállító Orion űrhajó elérte, megkerülte a Holdat, majd 25 nap után visszatért a Földre. A támogató program CLPS keretében a Peregrine után két tovább automata leszállóegység indul majd a Holdra a közeljövőben, az Intuitive Machines Nova-C-je, valamint a Beyond Orbit Z-01-ese.

A tervek szerint az év vége felé, novemberben indul útjára négyfős legénységgel az Artemis-2, az Orion akkor még csak megkerüli a Holdat, majd talán egy évvel később, 2025 decemberében történhet meg az Artemis-3 kilövése, melynek szintén négyfős legénységéből ketten – 53 évvel az utolsó Apollo-űrhajósok után – landolnak is az égitesten.

Kapcsolódó írásaink