Tudomány
Mit tudunk eddig a 3I/Atlas-ról?
Az intersztelláris vándor esete azt mutatja, hogy a csillagászat összeesküvések nélkül is izgalmas lehet

Az első ilyen intersztelláris látogató az ʻOumuamua volt 2017-ben, majd 2019-ben követte a 2I/Boriszov. Most pedig itt van az Atlas, amely újabb lehetőséget kínál arra, hogy bepillantást nyerjünk más csillagrendszerek világába.
Az Atlas üstököst 2025. július 1-jén fedezték fel az ATLAS égboltfelmérő program keretében, amely eredetileg földsúroló kisbolygók keresésére jött létre. Már az első megfigyelésekből kiderült, hogy pályája hiperbolikus, vagyis nem kötődik a Naphoz. Ez egyértelmű jele annak, hogy csillagközi eredetű. Átmérőjét 300 méter és 5,5 kilométer közé becsülik. Fényessége viszonylag halvány: körülbelül 12 magnitúdó, ami azt jelenti, hogy szabad szemmel nem látható, de távcsövekkel jól megfigyelhető.
A James Webb űrtávcső és földi obszervatóriumok vizsgálatai szerint az Atlas összetétele eltér a tipikus naprendszerbeli üstökösökétől. Jelentős mennyiségű szén-dioxidot, vízjeget és szén-monoxidot tartalmaz, de ezek aránya más, mint amit a Naprendszerben megszoktunk. Ez arra utal, hogy a szülőcsillag környezetében más kémiai viszonyok uralkodtak. A gázkibocsátás miatt az üstökösnek látványos kómája és hosszú csóvája alakult ki, amely amatőr távcsövekkel is megfigyelhető.
Az Atlas október végén már túl volt napközelségén, és jelenleg távolodik a Naprendszerből. 2025 novemberében a Szűz csillagképben látszott, majd az Oroszlánon és a Rákon át az Ikrek felé halad. A földi távcsövekkel várhatóan 2026 tavaszáig figyelhető meg, utána végleg eltűnik a látómezőből. Ezért a csillagászok most minden rendelkezésre álló eszközt bevetnek, hogy minél több adatot gyűjtsenek róla.
A pálya visszakövetése alapján nem sikerült egyértelműen azonosítani, melyik csillagrendszerből érkezett. Annyi bizonyos, hogy legalább 3,5 milliárd évet töltött a csillagközi térben, mielőtt elérte a Naprendszert. Valószínűleg a Tejútrendszer úgynevezett vastag korongjából származik, vagyis egy idősebb csillagpopulációból dobódhatott ki.
Az Atlas különlegessége abban rejlik, hogy „mintát” hozott egy másik csillagrendszerből. A vizsgálatok segítenek megérteni, hogyan alakulnak ki és milyen összetételűek lehetnek az idegen bolygórendszerek. Az Európai Űrügynökség több szondája – például a Mars körül keringők és a Jupiter felé tartó JUICE – már készített vagy készít majd felvételeket róla.
Mint minden rendkívüli égi jelenség, az Atlas is számos összeesküvés-elméletet szült. Egyesek szerint idegen űrhajó, mások szerint titokzatos jeleket sugároz. A valóság azonban sokkal prózaibb: az Atlas egy üstökös, amely a hosszú csillagközi térben eltöltött idő okozta változások és a gázkibocsátás miatt mutat furcsa viselkedést. A pályája és fényessége teljesen megfelel annak, amit a fizika törvényei alapján várnánk.
A csillagászok remélik, hogy a jövőben több intersztelláris objektumot is felfedezünk. Az Európai Űrügynökség már építi a Comet Interceptor nevű szondát, amely a 2029-re tervezett felbocsátása után készenlétben vár majd a világűrben, hogy üstökösök – akár egy ilyen intersztelláris égitest – közelébe repülhessen.
