Alaptörvény-ellenesen működik az MTA?

Lentner Csaba szerint az Akadémia tagfelvételi rendszere nem átlátható, nem teljesítményalapú, és kizárja a fősodortól eltérő szellemi irányzatokat, különösen a nemzeti–konzervatív gondolkodású kutatókat. A társadalomtudományi osztályok esetében különösen súlyos a helyzet: „A közgazdászok, jogászok, a 9-es osztály 40 év alatt képes egy olyan minőségi publikációt előállítani, amit meg is jelentetnek, hivatkoznak a nemzetközi folyóiratok TOP 1 %-ában. Az irodalmárok esetében (nyelvtudomány, irodalomtudomány) pedig 100 év. Tehát 1925 óta várunk, vagy várnak arra a magyar társadalom tagjai, hogy egy irodalmár akadémikus egy olyan publikációt megjelentessen, amit hivatkoznak a legjobb nemzetközi lapok ” – fogalmazott Lentner.

Az MTA teljesítményét nemzetközi publikációs adatokkal is alátámasztotta. Miközben Irán, Nigéria vagy Kína tudományos kibocsátása az egekbe szökött, Magyarország 20 év alatt csupán 240%-os növekedést produkált, ami regionálisan és globálisan is elmaradást jelent. A professzor kiemelte: az akadémikusok átlagosan tíz év alatt kevesebb mint egy darab, a világ top 1%-ában rangsorolt publikációt képesek megjelentetni.

A kritika azonban nem pusztán a tudományosságról szólt. Lentner szerint a társadalomtudományi akadémikusok jelentős része nyíltan a kormány gazdaságpolitikája ellen lép fel, miközben teljesítményük nem indokolja azt a pozíciót és befolyást, amelyet élveznek. A 9. osztály (jogászok, közgazdászok) szerinte kifejezetten „intenzív támadássorozatot” folytatott az elmúlt években a kormány ellen.

Az előadás fő állítása szerint az MTA jelenlegi működése nem segíti Magyarország gazdasági és társadalmi felzárkózását, sőt, gátolja azt. A professzor szerint az akadémikusok tudományos teljesítménye nem éri el a világátlag egyharmadát sem, ami aláássa az értelmiség szerepét abban, hogy közvetítse a kormány társadalompolitikai céljait a lakosság felé. „A GDP lehet 5%, ha az értelmiség nem érti vagy nem fogadja el az állami intézkedések szándékát, akkor nincs társadalmi befogadás” – fogalmazott.

A problémák nem érnek véget a publikációs számoknál. Lentner rámutatott arra is, hogy az akadémiai tagságban súlyosan alulreprezentáltak nők: a 365 tagból mindössze 33 nő, ami 9 százalékos arány. Emellett a fiatal kutatók bejutása is korlátozott, amit az előadó az esélyegyenlőség és a tudományos szabadság megsértéseként értékelt.

Szalai Piroska, a rendezvény másik felszólalója a munkaerőpiac helyzetét elemezte, kiemelve a fiatalok helyzetét. Mint mondta, az uniós szinten is kiemelkedő foglalkoztatási rátánk tovább
javítható a tanulás mellett munkát végző, valamint a részmunkaidőben foglalkoztatott fiatalok arányának növelésével.

A konklúzió egyértelmű: Lentner szerint új akadémiai törvényre van szükség, amely kizárólag teljesítményalapon engedi az MTA tagság kiosztását; amely biztosítja a tudományos szabadságot, és nyitott a különböző világnézetek irányából érkező kutatók felé.

A jelenlegi akadémiai rendszer – ahogyan a professzor fogalmaz – „nemcsak nem versenyképes, hanem alaptörvény-ellenes is”, mert nem biztosítja a tudományhoz való hozzáférés egyenlőségét és nem szolgálja a nemzet gazdasági felemelkedését.