Élre tör a kínai műagy

Egy, a szakmai körökben általánosan elterjedt vélemény szerint onnét lehet majd tudni, melyik ország érte el az úgynevezett „kriptográfiai fölényt” (azaz alkotta meg a „mindent is föltörő” kvantumszámítógépet), hogy az érintett szédítő iramban kezdi fölvásárolni a számítógépes memóriachipeket. Ugyan ezen logika mentén azt is szokták - úgymond - vélelmezni, hogy aki látszólag értelmetlen módon öli a pénzt az energiatermelésbe, az igencsak előrehaladott állapotban lehet/van a mesterséges intelligencia kutatása, fejlesztése és (java részt borítékolhatóan) katonai adaptálása terén.

A memóriachipek amúgy - állítólag - azért jó indikátorok, mert az időben előre haladva egyre több információ keletkezik, s azt valahol tárolni is kell(ene) ahhoz, hogy egyszer a jövőben visszafejthetővé váljanak.

Ha e két fenti kritériumot nagyjából elfogadjuk igaznak, akkor Kínára pillantva lassan, de biztosan elkezdhetünk aggódni. Az ázsiai nagyhatalom ugyanis mindkét téren, szimpla emberi léptékkel nehezen követhető összegeket ruház be. Persze van „nyugodtabb” magyarázat is, amely a lakossági igények óhatatlan növekedésével magyarázza a jelenséget - de ezt tízből kilenc biztonságtechnikai szakember inkább elnéző mosollyal, mint helyeselve fogadja.

Kétségtelenül igaz, az USA évtizedek óta uralja a globális technológiai piacot - Kína azonban ezt szemmel láthatóan meg akarja változtatni. A Föld (jelenleg) második legnagyobb gazdasága hatalmas pénzeket fektet be a mesterséges intelligenciába (MI/AI) - és az ennek szerves részét képező a robotikába. Mindez persze nem lenne megvalósítható a csúcskategóriás chipek gyártása nélkül...

A valós veszélyre nem oly rég Jensen Huang, a Szilícium-völgyben működő mesterséges intelligencia chipóriás, az Nvidia vezetője igyekezett figyelmeztetni a világot. A techvezér álláspontja szerint Peking mindössze néhány „nanoszekundumnyi lemaradásban” van az Egyesült Államok mögött, így itt az ideje, hogy a döntéshozók fölébredjenek csudás csipkerózsika álmukból. A vállalatvezető ugyancsak a minap arra emlékeztetett, hogy a kínai DeepSeek fölbukkanása 2024-ben milyen riadalmat váltott ki Nyugaton - pláne annak fényében, hogy a ténylegesen világraszóló fejlesztést egy viszonylag ismeretlen startup jegyezte.

A kínai technológiai szektor lendülete töretlennek tűnik: 2025-ben az ázsiai ország néhány nagy üzeme világossá tette, határozott céljuk az Nvidia hegemóniájának megtörése, ami révén koránt sem mellékesen a helyi vállalatok fő chipbeszállítóivá fognak válni. Ezzel ugye nem csak jelentős bevételektől fosztanák meg a Szilícium-völgy egyik nagyágyúját, hanem a műszaki vonalon is előre lépnének. Dettó figyelemre méltó, hogy a múlt hónapban a kínai állami média arról tudósított, az Alibaba által bejelentett új chip teljesítménye megegyezik az Nvidia H20 félvezetőinek teljesítményével. Az pedig különösen érdekes, hogy a szerkezet kevesebb energiát fogyaszt mint riválisa. (A H20-asok az amerikai exportszabályok értelmében a kínai piacra gyártott, csekélyebb tudású processzorok.)

Szintén riasztó lehet az USA számára, hogy a Huawei bemutatta a valaha volt legerősebb chipjeit, valamint egy három évre szóló elképzelést, amelynek kimondott célja az Nvidia AI/MI piacán uralkodó dominanciájának megkérdőjelezése. A kínai vállalat pedig minderre amolyan konyakmeggyként feltűzte, hogy terveit és számítógépes programjait elérhetővé teszi a nyilvánosság számára Kínában azért, hogy eltérítse a vállalatokat az amerikai függőségüktől.