Tudomány
Az óraátállítás stroke-ot okoz?
Egy új Stanford-tanulmány szerint évente több százezer egészségkárosodás vezethető vissza a félévente váltott időszámításra
Most azonban a Stanford Egyetem orvosai arra jutottak: a biológiai óránkat hosszabb távon is megviseli az ide-oda váltogatás, és léteznek egészségesebb alternatívák is.
Két rossz helyett egy kevésbé rossz
A kutatók három időpolitikai modellt vizsgáltak:
-
állandó téli időszámítás (standard time),
-
állandó nyári időszámítás (daylight saving time),
-
és a jelenlegi, évi kétszeri váltás.
A vizsgálat középpontjában az emberi cirkadián ritmus állt – ez az a belső, kb. 24 órás biológiai óra, amely számos élettani folyamatot szabályoz.
„A jelenlegi rendszer cirkadián szempontból a legrosszabb választás” – mondta Jamie Zeitzer, a tanulmány szenior szerzője és a Stanford pszichiátriai tanszékének professzora.
„Akár a téli, akár a nyári időszámításhoz való állandó ragaszkodás egészségesebb lenne, mint a félévente történő váltás – de az állandó téli időszámítás járna a legnagyobb egészségügyi előnnyel.”
Modellszámítások szerint az állandó téli időszámítás évente mintegy 300 000 stroke-esetet előzne meg, és 2,6 millióval kevesebb lenne az elhízott emberek száma az Egyesült Államokban. Az állandó nyári időszámítás ugyanezen adatok kétharmadát produkálná.
Tévhitek és politikai viták
A kutatók szerint még azok körében sincs egyetértés, akik meg akarják szüntetni az óraátállítást – a vita inkább arról szól, melyik időzónát kellene állandósítani.
-
A nyári időszámítás hívei szerint a több esti fény csökkenti az energiafogyasztást, visszaszorítja a bűnözést, és több szabadidőt biztosít munka után. A szabadtéri üzletek és golfpályák is ezt támogatják.
-
Az állandó téli időszámítás támogatói – köztük az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia és az Amerikai Orvosszövetség – viszont azt állítják, hogy a reggeli fény fontosabb az egészség szempontjából.
„Ez idáig csupán elmélet volt, miszerint a reggeli fény egészségesebb – de most már rendelkezünk adatokkal is” – fogalmazott Zeitzer.
A fény szerepe a biológiai órában
Az emberi cirkadián ciklus nem pontosan 24 órás, a legtöbb embernél ennél kb. 12 perccel hosszabb – így a szervezetnek külső ingerekre (elsősorban fényre) van szüksége az igazításhoz.
-
A reggeli fény gyorsítja a belső órát.
-
Az esti fény viszont lassítja azt.
„A belső óra gyengülésével romlik az immunrendszer működése, csökken az energiaszint, és az alvásminőség is romlik” – mondta Zeitzer.
A kutatók matematikai modellekkel számolták ki, hogy az egyes időszámítási rendszerek mennyire terhelik meg a cirkadián ritmust, azaz mennyire kell az emberi szervezetnek „alkalmazkodnia” a napsütéshez és sötétséghez.
Az eredmények szerint a legkisebb cirkadián terhelést az állandó téli időszámítás okozná. A hatás azonban attól is függ, ki melyik időzónában él, és milyen az ún. „kronotípusa” (pl. reggeli pacsirta vagy éjjeli bagoly).
Érdekesség: a reggeli típusú emberek – akiknek biológiai órája rövidebb 24 óránál – jobban alkalmazkodnak a nyári időszámításhoz, mert a hosszabb esti fény kiegyenlíti a rövidebb ciklusukat.
Egészségügyi hatások számokban
A kutatók az Egyesült Államok Járványügyi Hivatala (CDC) megyei szintű adatai alapján becsülték meg, hogy a cirkadián terhelés milyen hatással van egyes betegségek előfordulására:
-
Állandó téli időszámítás:
-
0,78%-kal csökkenne az elhízás aránya (≈ 2,6 millió emberrel kevesebb)
-
0,09%-kal kevesebb stroke (≈ 300 000 eset/év)
-
-
Állandó nyári időszámítás:
-
0,51%-kal csökkenne az elhízás (≈ 1,7 millió fő)
-
0,04%-kal kevesebb stroke (≈ 220 000 eset)
-
Olyan betegségeknél, amelyek nem kapcsolódnak a cirkadián ritmushoz (mint például az ízületi gyulladás), nem volt kimutatható különbség.
Nem ez az utolsó szó
Bár a Stanford-tanulmány az eddigi legmegalapozottabb tudományos vizsgálat az óraátállítás hosszú távú egészségügyi hatásairól, több tényezőt nem vett figyelembe – például az emberek valós alvási és fényérzékelési szokásait, az időjárást vagy a földrajzi különbségeket.
„A modellek ideális életmódot feltételeznek: 22:00–7:00 közötti alvást, napfényes reggeli sétákat, beltéri világítást munkaidőben. A valóságban az emberek ennél sokkal többet tartózkodnak bent és kevesebbet alszanak” – figyelmeztet Zeitzer.
„Még Kaliforniában is – ahol kiváló az idő – az emberek a napjuk kevesebb mint 5%-át töltik a szabadban.”
Emellett az időpolitika nem növeli a nappali világosság hosszát – csupán áthelyezi azt az óra szerint. Ahogy Zeitzer megjegyezte:
„A napfény mennyiségét nem tudjuk befolyásolni. Az a Nap és a Föld helyzetétől függ – nem tőlünk.”
