Káoszból születnek a bolygók? Megdőlt a csillagászat egyik alaptétele

Az ezekben a gáz- és porfelhőkben megfigyelt apró, néhány fokos dőlésszögek meglepő módon emlékeztetnek a Naprendszer bolygóinak enyhe pályahajlásaira. Ez arra utal, hogy a bolygórendszerek kialakulása kaotikusabb lehet, mint azt eddig gondoltuk.

„Eredményeink alapján a protoplanetáris korongok nem teljesen síkak, hanem enyhén torzultak. Ez alapjaiban változtatja meg a bolygókeletkezésről alkotott képünket” – mondta Dr. Andrew Winter, a tanulmány vezető szerzője, a Queen Mary Egyetem csillagásza.

A kutatók az ún. Doppler-eltolódást vizsgálták – apró elmozdulásokat a szén-monoxid molekulák által kibocsátott rádiójelekben –, hogy feltérképezzék a korongban mozgó gáz sebességét és irányát. A exoALMA nevű nagyszabású kutatási program keretében sikerült olyan pontossággal leképezni a gázmozgást, hogy észrevehették az enyhe dőléseket, amelyek a korong különböző részei között mutatkoztak meg.

Dr. Myriam Benisty, a Max Planck Csillagászati Intézet kutatója szerint az ALMA által feltárt torzulások „kihívást jelentenek a rendezett bolygókeletkezés hagyományos elmélete számára”.

A jelenség eredetét egyelőre nem ismerik pontosan: szóba jöhet más közeli csillagok gravitációs hatása, vagy akár a gáz és por belső, kaotikus mozgása is. A kutatók szerint ezek az enyhe, akár fél vagy két fokos elhajlások természetes magyarázatot adhatnak arra, miért figyelhetők meg spirálszerű mintázatok és hőmérsékleti különbségek a protoplanetáris korongokban.

Az is kiderült: a korong dőlése összefügghet azzal, mennyi anyagot nyel el a fiatal csillag – ez pedig egy új kapcsolatot sejtet a korong belső (csillaghoz közeli) és külső, bolygóformáló régiói között.

A kutatás új megvilágításba helyezi a bolygókeletkezés mechanizmusait, és számos további kérdést vet fel a csillagközi anyag mozgásával és a bolygórendszerek fejlődésével kapcsolatban.