V. századi gótikus arany nyaklánc került elő

A figyelemre méltó lelet a gótikus gyertyatartó első példánya Lengyelországban, és példátlan betekintést nyújt a népvándorlás korába és a kora középkori Európát formáló kulturális életbe.

A felfedezés ezen a nyáron történt, amikor a Denar Kalisz Csoport a Kalisz vajdasági Környezetvédelmi Hivatallal együttműködve nem egy, hanem három rendkívüli kincsleletet tárt fel a Kalisz közelében lévő erdőben. Szisztematikus feltárásuk június elején kezdődött egy római kori temetkezési hely felfedezésével, amely a Przeworsk-kultúrához kapcsolódik. A leletek között volt egy harcos sírja, lándzsaheggyel és pajzsfejjel.

A régészek kezdeti sikere még látványosabb leletekhez vezetett. A harcos sírjának felfedezése után néhány nappal egy XI. századi érmét és egy kis, csíkokkal díszített kerámiaedényt találtak – jelentették be a History Scout című műsorban. Az edényt földdel zárták le, így a tartalma rejtély maradt, amíg a Kaliszi Tudományegyetemen ellenőrzött körülmények között fel nem tudták nyitni. Belül 631 érmét találtak.

Azonban ez az első két lelet, bármennyire is lenyűgözőek voltak, eltörpült ahhoz képest, ami július közepén várt a csapatra. A harmadik edényben valami rendkívülire bukkantak – egy arany csillogott talajban, amely átírta a gótikus jelenlétről alkotott képet Lengyelországban.

Kezdetben karkötőnek gondolták, de a röntgenvizsgálat feltárta a felfedezés valódiságát – valójában egy merev nyaklánc, behajlítva. A nyakláncot gondosan hajlították és hajtogatták, hogy beleférjen a kerámiaedénybe, ami bevett gyakorlat volt az értékes tárgyak elrejtésére a bizonytalan időszakokban. Az V. századból származó tárgyat a gótokhoz kötik, akik a viharos népvándorlás korában lakták a régiót, amikor különböző germán törzsek vándoroltak Európában, új királyságokat alapítottak.

A felfedezés jelentősége messze túlmutat a pénzbeli értékén. Hasonló darabokat találtak Skandináviában, némelyiket rúnákkal vésték, de ez az első példány, amelyet lengyel területen fedeztek fel. A lelet értékes betekintést nyújt a kereskedelmi útvonalakba, a kézműves technikákba és a gótikus közösségek és a helyi lakosság közötti kulturális cserébe az V. században. A kidolgozás minősége és a darab jelentős súlya arra utal, hogy a gótikus társadalomban jelentős státuszú személyhez tartozott.

A kaliszi arany nyaklánc felfedezése rávilágít a kora középkori Lengyelország összetett kulturális tájára. A népvándorlás korában különböző germán törzsek, köztük a gótok, telepedtek le a mai Lengyelország területén. Ezek a közösségek fenntartották kapcsolataikat skandináv eredetükkel, miközben alkalmazkodtak a helyi körülményekhez és keveredtek a meglévő lakossággal.

A nyakláncon látható kézművesség a gótikus kézművesek által alkalmazott kifinomult fémmegmunkálási technikákat bizonyítja. Az arany, egy nemesfém használata, amelyet kiterjedt kereskedelmi hálózatokon keresztül kellett beszerezni az eredeti tulajdonos gazdagságára és kapcsolataira utal. Az a döntés, hogy egy ilyen értékes tárgyat kerámiaedénybe tették, arra utal, hogy egy veszélyes vagy bizonytalan időszakban rejtették el, esetleg a népvándorlás korát végét jelző konfliktusok során.

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a gótok ebben a régióban erősen erődített tájat tartottak fenn, ami a korra jellemző. A római kori temetkezési helyek jelenléte ugyanazon a területen, beleértve a régészeti csapat által felfedezett harcos sírját is, a különböző kulturális csoportok közötti összetett kölcsönhatásokra utal az európai történelem ezen átalakuló időszakában.

Az Aranyfáklyát a Kaliszi Regionális Múzeumba szállítják, ahol végül nyilvános kiállításra kerül. Ez az elhelyezés biztosítja, hogy a műtárgy a jövő generációi számára is megmaradjon, miközben a kutatók és a nagyközönség számára is hozzáférhető marad. A kincs hozzájárul Lengyelország régészeti örökségéhez, kézzelfogható kapcsolatot teremtve a régióban egykor virágzó gótikus közösségekkel – adta hírül az ancient-origins.net.