Ami 6500 éve stabil, de most összeomolhat

A heidelbergi egyetem friss kutatása alapján az AMOC az elmúlt 6500 évben szinte változatlan intenzitással működött. A tengerfenékről vett üledékminták izotóparányai (protaktínium és tórium) egyértelműen azt mutatják, hogy ez az áramlat a holocén időszak nagy részében rendkívül stabil volt – évi 18 Sverdrup átlagos vízmennyiséggel (1 Sverdrup = 1 milliárd liter másodpercenként). Ez a természetes rendszer most azonban példátlan nyomás alá került.

A klímamodellek szerint a globális felmelegedés az AMOC-ot akár 5–8 Sverdrupbal is gyengítheti 2100-ra, attól függően, mennyire sikerül korlátozni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A következmények messze túlmutatnak Európán:

• Európa: hidegebb telek, forróbb nyarak, gyakoribb extrém időjárás

• Afrika és Dél-Amerika: csökkenő csapadék, szárazabb Száhel-övezet, csökkenő vízhozam az Amazonasnál

• Atlanti-óceán: tápanyagcsökkenés, veszélyben a halállomány és az élelmezésbiztonság

• Globális szinten: labilisabb időjárási rendszerek, egyes térségekben felgyorsuló felmelegedés

„Ha a jelenlegi modellek bejönnek, és az AMOC valóban ekkora mértékben gyengül, az példa nélküli lenne az elmúlt 6500 évben” – figyelmeztet Jörg Lippold, a tanulmány vezető szerzője.

Az AMOC nemcsak Európa időjárását szabályozza: az egész Föld éghajlati rendszerére hatással van. Mint egy hatalmas futószalag, meleg vízzel látja el az északi féltekét, majd lehűlt, sűrű víztömeget küld vissza délre. Ez a körforgás szabályozza az óceánok hőháztartását, befolyásolja a monszunokat, és erősítheti vagy gyengítheti a hurrikánokat.

Emellett kulcsszerepet játszik a globális szén-dioxid-körforgásban is: ha lelassul, az óceán kevesebb CO₂-t tud elnyelni, így fokozódhat az üvegházhatás.

A Holocén időszak legnagyobb AMOC-gyengülése 9200 évvel ezelőtt történt, amikor az észak-amerikai jégtakaró gyors olvadása hatalmas mennyiségű édesvizet juttatott az Atlanti-óceánba. Ez felhígította a sós vizet, így a lehűlt víz nehezebben süllyedt le – a „motor” gyengélkedni kezdett.

Ehhez hasonló, de kisebb mértékű gyengülés történt 4200 évvel ezelőtt is, de ez valószínűleg csak regionális áramlási változás volt.

Most viszont nem természetes esemény okozza a problémát, hanem az emberi tevékenység következményeként fellépő tartós globális felmelegedés – amely hosszú évszázadokon át hathat, ha nem sikerül megállítani.

Bár a mérések bizonyos korlátokkal rendelkeznek (csak a 180 éven túli és 6,8 Sverdrupnál nagyobb változásokat tudják pontosan kimutatni), a trend egyértelmű: ilyen mértékű változás, mint amit most 2100-ra jósolnak, 6500 éve nem történt.

Ha az AMOC valóban drasztikusan meggyengül, teljes éghajlati övezetek tolódhatnak el, megváltozik a mezőgazdasági termelés, gyakoribbá válhatnak az áradások, aszályok, sőt a part menti térségeknek is új, veszélyesebb viharrendszerekhez kell alkalmazkodniuk.

Korábban az AMOC képes volt helyreállni, még nagyobb zavarok után is. De most nem egyszeri sokkról, hanem egy folyamatos, mesterséges melegedési folyamatról van szó, amely megbéníthatja az egész óceáni szállítórendszert.

A végső kimenetel attól függ, hogy mennyi szén-dioxid kerül még a légkörbe. Egy dolog biztos: a Golf-áramlat és az AMOC az emberiség történelmében most kerültek a legnagyobb nyomás alá.