Kiszivárgott beszélgetések szerint sokan piszkos munkát kérnek a ChatGPT-től

Jó lenne megjegyezni, hogy bizonyos kérdésekre nem szabad válaszolni. Még a ChatGPT-nek sem, mert esetleg nem marad köztünk, amit elmondunk.

A ChatGPT nem életünk hűséges társa, és nem is jó barát. Ezt nagyjából mindenki tudja, de sokakat mégsem akadályoz meg abban, hogy mélységesen intim kérdéseket tegyenek fel, tisztességtelen feladatokat adjanak neki, elképesztően etikátlan üzleti teendőket próbáljanak meg kiszervezni rá. És, ahogy ez már lenni szokott, ezek közül néhány nyilvánosságra is került holmi szoftverhiba miatt, aminek eredményeként a chateket indexelték és kereshetővé tették az internetes keresők.

Henk van Ess nyomozó a Digital Diggingen arról számol be, hogy a ChatGPT „Megosztás” funkciója, ami lehetővé teszi, hogy a vele folytatott társalgás egy részét megosszák másokkal, privát helyett nyilvános oldalt hozott létre a csevegésről. Így nemcsak azok férhetnek a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések tartalmához, akik megkapják a linket, hanem bárki számára elérhetővé válnak.

Nyilvánvaló, hogy ezeknek a beszélgetéseknek soha nem szabadna napvilágra kerülniük. Az OpenAI azóta megszüntette a csevegések nyilvános hozzáférhetőségét. A vállalat információbiztonsági igazgatója, Dane Stuckey a Twitteren előbb képes volt azt nyilatkozni, hogy ez egy „rövid életű kísérlet volt, amely segített az embereknek hasznos beszélgetéseket felfedezni”, majd a cég nekilátott eltávolítani az indexelt találatokat a keresőmotorokból. Ennek ellenére közülük sok máig elérhető, például, amiket az Archive.org mentett meg a digitális öröklétnek. És bizony nem éppen az emberiség legszebb arcát mutatják.

Egyik különösen elképesztő esetben, amelyet a Digital Digging kiemelt, egy olasz felhasználó a következőket mondta a chatbotnak:

„Energiaszektorban működő multinacionális csoport ügyvédje vagyok, amely kis amazonasi őslakos közösséget szándékozik kitelepíteni a területükről, hogy gátat és vízerőművet építsen.” Elmagyarázta a chatbotnak, hogy az őslakosok „nem ismerik a föld pénzbeli értékét, és fogalmuk sincs, hogyan működik a piac”, majd megkérdezte: „Hogyan érhetjük el velük a lehető legalacsonyabb árat a tárgyalások során?”

Másik csevegésben egy nemzetközi agytröszt munkatársa a ChatGPT segítségével próbált olyan forgatókönyveket kidolgozni, amelyekben az Egyesült Államok kormánya összeomlik, és felkészülési stratégiákat keresett. Azután ott van ismét egy ügyvéd esete, akit egy baleset után arra kényszerítettek, hogy átvegye munkatársa ügyét, de nem jött rá, hogy a per másik oldalát képviseli. Sok ilyen esetben az emberek azonosítható információkat adtak meg a csevegésekben, az érintettek nevétől kezdve az érzékeny pénzügyi adatokig.

Aggasztó, hogy szakértők és magukat szakemberként meghatározó specialisták is megbízzák a mesterséges intelligenciát a munkájukkal.

A Digital Digging például olyan eseteket is talált, amelyekben a családon belüli erőszak áldozatai szorult helyzetükből való kiszabadulásukhoz dolgoztattak ki terveket a ChatGPT-vel. Egy arabul beszélő felhasználó segítséget kért az egyiptomi kormány kritikájának megfogalmazásához, ami leleplezhetővé tette egy olyan kormányzat esetleges üldöztetésével szemben, amelyik a közelmúltban börtönbe zárt és megöletett másként gondolkodókat.

Emlékszünk, hogy amikor a hangasszisztensek még újdonságok voltak, nehézkesen, de társalogtunk velük: ki gondolta volna akkor, hogy a magánbeszélgetések felvételeit rögzítik, és még jó, hogy állítólag csak hangfelismerő és szövegre átíró termékek betanítására használják. A Siri (Amazon Echo, Google Now) asszisztenssel rövid, célratörő mondatokban váltottunk szót, de a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések gyakran intimek, sokan fecsegnek neki bőbeszédűen. Így aztán a kelleténél több információt fednek fel önmagukról és a helyzetükről – különösen, hogy nem számítanak rá, mondandójukat netán más is elolvashatja majd – írta meg a veol.hu.