Az ember már itt volt – tízezer évvel korábban

A csont a Lestodon armatus nevű, mára kihalt óriás lajhártól származik, és az Arroyo del Vizcaíno nevű lelőhelyen került elő, Sauce városához közel (Uruguay). A csonton egy kör alakú, tölcsérszerű benyomódást találtak, amely kb. 21 mm széles és 41 mm mély. A kutatók szerint ezt csak egy ember által használt szúrófegyver hozhatta létre.

Forradalmi bizonyíték egy őskori csontmezőből

Az Arroyo del Vizcaíno lelőhely több mint 2000 csontmaradványt tartalmaz legalább 15 különféle megafauna-fajtól, döntő többségük a Lestodon armatushoz tartozik, amely akár 4 méter hosszú is lehetett. Radiokarbonos kormeghatározás szerint ezek a leletek kb. 33 000 évvel ezelőttre datálhatók.

Dr. Richard Fariña paleontológus (Universidad de la República, Uruguay) és kutatócsapata CT-vizsgálattal, mikroszkópos elemzéssel és 3D modellezéssel vizsgálta meg a sérülést. A finom, párhuzamos karcolások és a spirálos mintázat azt jelzik, hogy a tárgy forgott a behatolás során – ez a döfőfegyverekre jellemző.

Bothegy vagy lándzsa?

A kutatók növényi rostokat is találtak a sebben, ami arra utal, hogy faalapú, valószínűleg csúcsosra edzett bot vagy csontból/agyarból készült lándzsa okozhatta a sérülést. Az alternatív lehetőségeket – például ragadozók harapását vagy természetes eróziót – kizárták, mert azok nem hoznának létre ilyen szabályos, kúpos sebet.

A behatolási szög kb. 60 fokos volt, ami közelharcra utal – tehát az ősi vadász szándékosan támadta meg az állatot, nem csak döglött tetemet használt fel.

Új idővonal az amerikai emberi jelenlétről

A jelenlegi tudományos konszenzus szerint az első emberek kb. 23 000 évvel ezelőtt érkeztek Amerikába (például a New Mexico-i White Sands lábnyomai alapján). Az új lelet viszont 10 000 évvel korábbra teszi a jelenlétet – vagyis az emberek már a jégkorszak maximuma előtt (azaz 26 500–19 000 éve) Dél-Amerikában éltek és vadásztak.

Megafauna kihalása: az ember is felelős lehet

A lelőhelyen több mint 40 csonton találtak vágásnyomokat, ami arra utal, hogy az emberek rendszeresen vadásztak ezekre az állatokra. A Lestodon armatus akár 4 tonnát is nyomhatott és 2 méter magas volt – vagyis hatalmas zsákmány, amit csak fejlett fegyverekkel lehetett elejteni.

A sebből származó növényi maradványok alapján az ősemberek komplex vadászfegyvereket készítettek – tűz által keményített fapálcák, csont- vagy agyarkések lehettek ezek, fanyelekre erősítve.

Folyik a kutatás, jönnek az újabb bizonyítékok

A kutatók hangsúlyozzák: bár az eredmények rendkívül meggyőzőek, további bizonyítékokra van szükség a végleges következtetésekhez. Az Arroyo del Vizcaíno helyszín még számos új leletet tartogat – például kőeszközök töredékeit is találták már.

A felfedezés komolyan megkérdőjelezi a „Clovis First” elméletet, amely szerint az emberek csak kb. 13 000 éve jelentek meg Amerikában. A mostani és más dél-amerikai leletek (Mexikóból, Brazíliából, Chiléből) arra utalnak, hogy az amerikai kontinens benépesítése sokkal korábban és sokkal összetettebben zajlott, mint eddig hittük.