Ősi lepra: mindenki tévedett?

„Először kételkedtünk, hiszen a lepra közismerten a gyarmati korszak betegségeként él a köztudatban” – mondta Darío Ramirez, a Córdobai Nemzeti Egyetem doktori hallgatója. „De a DNS alaposabb vizsgálata egyértelműen a lepromatosisos formát azonosította.”

A tanulmány – amelyben német, argentin és chilei kutatók működtek együtt – az első, amelynek során sikerült ősi Mycobacterium lepromatosis genomokat rekonstruálni. Míg közeli rokona, a Mycobacterium leprae, már régóta ismert a neolitikus kori eurázsiai lelőhelyekről, a lepromatosisos változat eddig szinte teljesen ismeretlen volt, írta az Ancient Origins.

Egy elfeledett betegség ősi gyökerekkel

A Hansen-kór – ismertebb nevén lepra – krónikus fertőző betegség, amely kezeletlenül idegkárosodást, bőr- és csontsérüléseket, valamint deformitásokat okozhat. Bár manapság ritka, és antibiotikumokkal gyógyítható, évszázadokon át rettegést és társadalmi kirekesztést váltott ki.

Korábban egyetlen prekolumbián amerikai csontvázon sem mutatták ki a lepra jellegzetes csontelváltozásait, ezért a tudományos konszenzus az volt, hogy a betegséget az európaiak hurcolták be. A chilei, 4 000 éves maradványokból származó genetikai bizonyíték azonban egyértelműen cáfolja ezt a narratívát.

„Az ősi DNS mára olyan eszközzé vált, amely lehetővé teszi, hogy mélyebbre ássunk az amerikai kontinens betegségtörténetében” – fogalmazott Kirsten Bos, a Max-Planck Intézet molekuláris paleopatológiai csoportjának vezetője.

A kutatók helyi szakemberekkel közösen választottak ki csontokat chilei lelőhelyekről, amelyek enyhe fertőzésre utaló jeleket mutattak. Korszerű DNS-szekvenálási eljárással rekonstruálták a kórokozó genetikai állományát – az eredmények még őket is meglepték.

„Kivételesen jó állapotban maradt fenn a kórokozó DNS-e, ami ritka az ilyen korú minták esetében” – jegyezte meg Lesley Sitter, a kutatócsoport posztdoktori tagja.

Egy elveszett kórokozó új fejezete

A chilei leletekben azonosított baktérium genetikai kapcsolatban áll a mai M. lepromatosis törzsekkel, ám mivel jelenleg nagyon kevés modern genom áll rendelkezésre, még sok kérdés vár megválaszolásra.

„Most már tudjuk, hogy a betegség 4 000 évvel ezelőtt is jelen volt Chilében, így célzottan kereshetjük más régészeti kontextusokban is” – mondta Rodrigo Nores, a Córdobai Egyetem antropológia professzora.

A felfedezés jelentősége messze túlmutat egy régészeti szenzáción. Kiderült, hogy két különböző baktériumfaj – M. leprae és M. lepromatosis – párhuzamosan fejlődött ki a világ két ellentétes pontján, miközben ugyanazt a betegséget okozták. Ez megkérdőjelezi a lepra egypontos eredetére épülő elméleteket.

„Egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy a betegség az amerikai kontinensen alakult ki, vagy már az első eurázsiai bevándorlókkal együtt érkezett” – tette hozzá Bos. „Az eddigi jelek inkább az amerikai eredet felé mutatnak, de több időszaki és földrajzi genomra lesz szükség a végső válaszhoz.”

Rejtett járványok nyomában

A kutatók hangsúlyozták: az amerikai kontinens betegségtörténete azért tűnik hézagosnak, mert sok fertőző betegség nem hagy markáns nyomot a csontokon, és a gyarmatosítás után pusztító európai járványok eltüntették a korábbi nyomokat.

„A modern technológiák lehetővé teszik, hogy a megszokott kórokozókon túl új betegségeket is felfedezzünk, amelyekre korábban nem is gondoltunk” – mondta Bos.

A Mycobacterium lepromatosis ősi genomjainak feltárása új fejezetet nyit az amerikai őslakos betegségek kutatásában. A kutatók arra számítanak, hogy a jövőben további elfeledett kórokozók genetikai nyomaira is rábukkannak – olyan betegségekre, amelyek évezredeken át hatottak az emberek egészségére, de a történelemkönyvek lapjairól szinte teljesen eltűntek.