A kincs, ami megdöbbentette a tudósokat is

Aztán, amikor ezek a felfedezések még nagyobb történelmi jelentőséggel bírnak, a találtak jelentősége megsokszorozódik. Ez történt a Salvador Rovira-Llorens vezette csapattal is, akik kételkedtek a villenai kincstárban 1963-ban talált egyes tárgyak datálásával kapcsolatban. 2023-ban új elemzéseket kezdtek az eredetük meghatározására, és meglepő eredményeket kaptak, amelyek a többi eszköz esetében a figyelembe vettnél korábbi kronológiai időszakba helyezik őket.

Rovira-Llorens, a Régészeti Múzeum korábbi konzervációs vezetője új tanulmányt tett közzé, amelyben az Alicante tartományban található lelőhelyen talált két darab elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy azok a késő bronzkorra, a szárazföldi vastermelés kezdete előttre datálhatók. Ez a felfedezés azt jelenti, hogy a szóban forgó két darab meteorittöredékekből származó fémből készülhetett, amelyek ezt a fémet tartalmazták, ami jól mutatja, milyen értékes az űrben található leletek értéke.

A szóban forgó két tárgy egy karkötő és egy üreges félgömb, melyeket az 1963-ban végzett kezdeti ásatások során találtak. A jelen lévő darabok, köztük a bronzkori aranyelemek, összesen 66 darab értéke inkább a nyersanyag eredetében rejlik, mint a belső értékükben. És ez, ha egy olyan leletről beszélünk, amelyet az európai kontinens bronzkori ötvösművességének egyik legfontosabb példájának tartanak, valóban sok.

Egy olyan szakértő számára, mint Salvador Rovira-Llorens, a szóban forgó két darab vasas megjelenése egy adott eredetre utalt. Valójában a vaskor az Ibériai-félszigeten csak Kr. e. 850-ben kezdődött, a többi darab aranyanyagát pedig Kr. e. 1500 és 1200 közé datálják, ezért kronológiai elhelyezkedésük összetett.

Mivel azonban a földkéreg nem az egyetlen képlékeny öntöttvas forrás, és vannak más régészeti leletek is, amelyek elemzése megerősíti a nikkel nagyobb jelenlétét a meteoritokból származó vasércből készült leletek összetételében, a csapat úgy döntött, hogy ugyanezt az elemzést végzi el a Villena-kincs két leletén is.

A tömegspektrometriás vizsgálat egyértelmű eredményt adott: a nikkel mennyisége magasabb volt, ezért az eredmények arra utalnak, hogy mind a karkötő, mind a félgömb meteorikus vasból készült, így a gyártási időszak Kr. e. 1400-1200 körül alakult, számol be a sfpdentalserviceversilia.it.

Ugyanennek a kutatócsoportnak a tanulmányában levont következtetés tökéletesen körvonalazza az időszakot: „A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a Villena-kincs sapkája és karperece jelenleg a két legkorábbi, meteorikus vasból származó darab az Ibériai-félszigeten, ami összeegyeztethető a késő bronzkori kronológiával, megelőzve a széles körű szárazföldi vastermelés kezdetét.” Ez egy új mérföldkő, amelyet az elemzés területén elért eredményeknek köszönhetően sikerült elérni, amelyek továbbra is lehetőséget kínálnak a tudománynak a múlt jobb megértésére.