Furcsa dolog történik a Föld forgásával

A Föld forgása az idők során rengeteget változott. Jelenleg nagyjából 365-ször fordul meg saját tengelye körül, amíg egyszer megkerüli a Napot. A földtörténeti kutatások azonban kimutatták, hogy ez korábban egészen másként alakult: volt időszak, amikor egy nap csak 18 órás volt. Mindez azt jelenti, hogy a nap hossza nem állandó, hanem évmilliókon át folyamatosan módosult.

A Föld forgását számos tényező befolyásolja.

• Hatással van rá a tengerszint emelkedése vagy süllyedése,
• a gleccserek olvadása,
• de a bolygó belsejében zajló lassú, ám hatalmas tömegmozgások is.
• A legjelentősebb tényező mégis a Hold fékező hatása; a számítások szerint a Föld forgása évszázadonként nagyjából 1,8 ezredmásodperccel lassul miatta.

Ezért is volt óriási meglepetés, amikor 2020-ban a tudósok azt észlelték, hogy a Föld forgása éppen gyorsulni kezdett.

Ebben az évben jegyezték fel 1960 óta a 28 legrövidebb napot. Ráadásul a tendencia nem állt meg: 2021, 2022 és 2023 is újabb rekordokat hozott. A valaha mért legrövidebb napot 2024-ben regisztrálták, amely 1,66 ezredmásodperccel volt rövidebb a szokásos 86 400 másodperces napnál.

Idén júliusban és augusztusban újabb rövidebb napokra számíthatunk. A Timeanddate.com a Nemzetközi Földforgás Szolgálat (IERS) és az amerikai Haditengerészeti Obszervatórium adatai alapján azt közölte, hogy július 9-én a nap várhatóan 1,30 ezredmásodperccel lesz rövidebb a szokásosnál. Július 22-én ez az érték 1,38 ezredmásodperc lehet, augusztus 5-én pedig akár 1,5 ezredmásodperccel is rövidebb lehet egy nap. De mi okozza ezt a különös gyorsulást?

A kutatók egyelőre nem találtak kielégítő magyarázatot arra, miért fordult meg teljesen a lassuló trend. 1972 óta összesen 27 alkalommal kellett úgynevezett szökőmásodpercet hozzáadni az időszámításhoz, hogy pontosan követhessük a Föld forgásának lassulását. 2016 óta azonban egyetlen alkalommal sem volt szükség ilyen korrekcióra, és az IERS 2025 júniusára sem tervez szökőmásodpercet bevezetni.

„Erre egyáltalán nem számítottunk” – nyilatkozta még 2021-ben Judah Levine, a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) szakértője a Discover Magazine-nak. –

Azt gondoltuk, a Föld tovább lassul, és rendszeresen szükség lesz a szökőmásodpercekre. A mostani folyamat ezért óriási meglepetés.”

Leonid Zotov, a Moszkvai Állami Egyetem kutatója sem talált egyértelmű magyarázatot a jelenségre. „A gyorsulás okát nem sikerült megfejteni. A legtöbb tudós szerint valószínűleg a Föld belseje rejti a választ, mert az óceánok és a légkör változásaival önmagában nem magyarázható a jelenség.”

A Föld forgását ráadásul a nagy földrengések is képesek befolyásolni.

A 2011-es japán földmozgás, amely a Richter-skála szerint 9-es erősségű volt, 17 centiméterrel tolta el a Föld forgástengelyét, és ezzel együtt kissé megnövelte a forgási sebességet is. Hasonló volt a 2004-es indonéziai földrengés hatása, amely 2,68 mikroszekundummal rövidítette meg a nap hosszát – írta meg az Origo.

A Föld forgása tehát sokkal összetettebb jelenség, mint azt korábban gondoltuk. A tudósok folyamatosan figyelik a változásokat, hogy pontosan kiderítsék, mennyivel lesznek rövidebbek a júliusi és augusztusi napok, és vajon újabb rekord születik-e.