Tudomány
Bosszúból pusztították el Hatsepszut királynő szobrait?
Szakrális büntetés vagy rituális gyakorlat?

De új kutatások, amelyek korábban nem publikált ásatási jegyzőkönyvekre és a Metropolitan Museum of Art 1920-as évekbeli Deir el-Bahri-i terepmunkájának archív anyagaira támaszkodnak, megkérdőjelezik ezt a történetet. Ehelyett egy sokkal összetettebb, rituálisabb és pragmatikusabb magyarázatot javasol az Egyiptom leghíresebb női fáraójának szobrainak megrongálására.
Ki volt Hatsepszut?
Hatsepszut volt a leghosszabb ideig uralkodó női fáraó. Uralkodása alatt Egyiptom virágzott. „A királynő” néven ismert Hatsepszut fáraóként uralkodása alatt az egyiptomi gazdaság fellendült. Számos épület, emlékmű és templom építését és felújítását irányította.
Egy tanulmány most azt kutatja, volt-e kísérlet arra, hogy eltávolítsák őt a történelmi feljegyzésekből.
A bizonyítékok újbóli értékelése
Jun Yi Wong, a Torontói Egyetem kutatója átfogóan újraértékelte a Hatsepszut halotti templomából és a környező területekről feltárt több ezer szobrot.
A közkeletű vélekedéssel ellentétben Hatsepszut szobrainak nagy része, különösen az önálló szobrok, szinte teljes állapotban kerültek elő, arcuk méghozzá sértetlenül - írta meg az ancient-origins.net. A többi szobor sérülései inkább későbbi újrafelhasználásnak, véletlen törésnek vagy természetes kopásnak tudhatók be. A tanulmány szerint egyes töredékeket építkezésekhez vagy akár szerszámokhoz is felhasználva újrahasznosítottak, és ez a gyakorlat a görög-római korszakban is folytatódott.
Bár Hatsepszut valóban áldozatul esett egy törlési kampánynak, amelynek során nevét és képét eltávolították a templom falairól, szobrainak fizikai kezelése másról árulkodik. Wong szerint ez nem egyszerű damnatio memoriae (szakrális büntetés) volt, hanem egy többrétegű folyamat, amely rituális gyakorlatokat, erőforrások újrahasznosítását és az idő lassú hatását is magában foglalta.
Ez a tanulmány nemcsak új fényt vet Hatsepszut komplex örökségére, hanem az ókori pusztítások mögötti motivációkra vonatkozó általánosabb feltételezéseket is megkérdőjelezi.
Végül úgy tűnik, hogy Hatsepszut királynő szobrai nem csupán a politikai bosszú áldozatai voltak, hanem egy mélyebb, árnyaltabb rituális hagyomány szereplői, amely a királynő halála utáni kezelését szorosabban köti össze más fáraókéhoz, mint korábban gondolták.