Először találtak metánnal működő tengeri pókokat

A tudósok bejelentették, hogy három korábban ismeretlen, el nem nevezett tengeri pókfajt fedeztek fel az Egyesült Államok nyugati partjainál, amelyek baktériumokkal szövetkezve a tengerfenékről bugyborékoló gáz felhasználásával szaporodhatnak a ritkán tanulmányozott tengeri élőhelyeken, ahol a metán több ezer lábbal az óceán felszíne alatt szivárog.

Ebben a szimbiotikus kapcsolatban a baktériumok elfoglalják a pók külső vázán található helyet, cserébe pedig a mikrobák a szénben gazdag metánt és oxigént cukrokká és zsírokká alakítják, amelyeket a pókok fogyaszthatnak – áll a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányban, számol be a CNN.

„Ahogyan reggelire tojást eszünk, a tengeri pók is a teste felszínét súrolja, és elfogyasztja a baktériumokat táplálékként” – mondta Shana Goffredi, a Los Angeles-i Occidental College biológia professzora és tanszékvezetője, valamint a tanulmány vezető kutatója. Ezt az egyedülálló táplálkozási stratégiát korábban még soha nem figyelték meg tengeri pókoknál – tette hozzá.

Más tengeri pókfajok több közös vonást mutatnak szárazföldi rokonaikkal, nagy, csőszerű agyarakat használnak a puha testű zsákmány, például a medúza nedveinek befogására, mozgásképtelenné tételére és kiszívására – magyarázta Goffredi. Az újonnan felfedezett, a Sericosura nemzetségbe tartozó faj laboratóriumi megfigyelései azonban kimutatták, hogy hiányoznak a zsákmány befogásához szükséges függelékek, így inkább a metánnal működő baktériumokat a saját testükből gyűjtő gazdákhoz hasonlítanak.

Goffredi szerint lehetséges, hogy a pókok és stoppoló mikrobáik kulcsszerepet játszanak abban, hogy megakadályozzák a metán – egy földgáz, amelyről úgy gondolják, hogy súlyosbítja a globális felmelegedést – Föld légkörébe jutását.

„Bár a mélytengeri élőlények nagyon távolinak tűnnek, minden élőlény összekapcsolódik. Annak ellenére, hogy kicsik, ezek az állatok nagy hatással vannak erre a környezetre” – mondta Goffredi. „Soha nem remélhetjük, hogy fenntartható módon (használhatjuk) az óceánokat, ha nem értjük őket igazán.”

A metándiéta mindenkinek jót tehet

A nap fénye nem éri el a mélytengeri ökoszisztémát, ahol az újonnan leírt Sericosura pókfaj otthont talál.

A sötét környezetben való túlélés érdekében a mikrobák úgy fejlődtek, hogy a napfény helyett vegyi anyagokat használjanak energiaforrásként – magyarázta Nicole Dubilier tengerbiológus, a németországi Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet professzora és a szimbiózis tanszék igazgatója. Dubilier nem vett részt a tanulmányban.

Dubilier szerint a tengeri élőlények pusztulása után lesüllyednek a tengerfenékre és eltemetődnek. A bomlás során metángáz szabadul fel, amely buborékok formájában távozik az üledék repedésein keresztül. Ahelyett, hogy a vízoszlop szeszélyeivel sodródnának el, a metánnal táplálkozó mikrobák a tengeri állatokhoz tapadnak, hogy a buborékok között maradjanak.

A pókok szöveteiben található izotópok elemzésével a tudósok megállapították, hogy a baktériumok nemcsak egy nyolclábú barátra ragadtak, hanem meg is ették őket.

„Ez igazán a kettő közötti szimbiózis szépsége: a baktériumok megkapják azt a tökéletes Aranyhaj zónát, ahol minden megtalálható, amire szükségük van” – mondta Dubilier. „Még ha a populáció 80%-át meg is eszik (a pókok), a 20%-nak megéri a túlélés és a szaporodás.”

Bár ezek a Sericosura fajok az elsők, amelyek metánnal táplált mikrobákkal táplálkoztak, más mélytengeri állatok, például a csőférgek és a szivacsok is osztoznak ezen a ritka étrenden – jegyezte meg Dubilier.

Mivel a mélytengeri ökoszisztéma valószínűleg kulcsszerepet játszik a metán Föld légkörétől való távol tartásában, Goffredi szerint egy napon a Sericosura pókokon található hasonló mikrobákat tenyészthetik majd, hogy máshol is csökkentsék a vízszennyeződést.