Tudományos nagyhatalom lehet Magyarországból?

Hankó elmondta: az alapítvány két fő célja, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó kiváló magyar kutatókat, valamint hogy összekösse őket a legtehetségesebb fiatal magyar tudósokkal.

A program jogi keretét biztosító törvényt az Országgyűlés szerdán fogadta el. A miniszter még aznap találkozott Krausz Ferenccel, aki elvállalta az alapítvány vezetését.

„A tehetségek egy Nobel-díjas által vezetett programba kerülhetnek, és számos kiváló, világhírű kutatóval fognak együtt dolgozni. Ez olyan inspirációt és kutatási környezetet jelent, amely egyedülálló lesz a világon” – hangsúlyozta Hankó Balázs.

A miniszter kiemelte, hogy a magyarországi kutatási infrastruktúra folyamatosan fejlődik, példaként a szegedi lézerkutató központot említette. Úgy fogalmazott, hogy egyre több magyar kutató tér haza, részben azért is, mert – mint mondta – „Magyarországon normalitás van, miközben a világ számos pontján a tudományban is megjelenik az abnormalitás”.

Az új alapítvány 25 évre szóló együttműködési megállapodással jön létre, a kormány pedig hat évre szóló finanszírozási szerződést köt vele – emelte ki Hankó, hozzátéve: ez a konstrukció unikum, és kíváncsian várják, „mit szól majd Brüsszel ahhoz, ha most Nobel-díjas kutatók kerülnek hasonló alapítványi keretbe, mint amit az egyetemek esetében eddig blokkoltak”.

Hankó Balázs arra is emlékeztetett, hogy június 13-a a magyar feltalálók napja, mivel 1941-ben ezen a napon jelentette be Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus a nagy mennyiségű, tartósan eltartható C-vitamint tartalmazó készítmények előállítási eljárását.

„Akkor Klebelsberg Kuno hívta haza Szent-Györgyit, hogy Magyarországon kutasson – ma mi is ugyanezt tesszük” – mondta.

A miniszter hozzátette: innovatív technológiatranszfer-cégeket is létrehoznak, amelyek kutatási ötletekből piacra kerülő szabadalmakat fejlesztenek.