Tudomány

Kinézetre halak, tulajdonságaikban emlősök

A bálnák az állatvilág talán legnagyobb rejtélyei

Bár a bálnák kinézetre halakra hasonlítanak, a cetfélék (Cetacea) rendjébe tartoznak, és számos tulajdonságukban osztoznak más emlősökkel.

Kinézetre halak, tulajdonságaikban emlősök
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Biosphoto/Sergio Hanquet

A bálnák melegvérűek, a tüdejükön keresztül lélegeznek, eleven utódokat hoznak világra, és az emlőmirigyeiken keresztül táplálják őket – mindezek meghatározzák az emlősök jellemzőit. A delfinekhez és az oroszlánfókákhoz hasonlóan a bálnák is oxigénre, nem pedig kopoltyúkra támaszkodnak, és rendszeresen a felszínre kell jönniük a légzéshez.

A bálnák körülbelül 50 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki szárazföldi emlősökből. A fosszilis bizonyítékok arra utalnak, hogy a szárazföldi emlősök fokozatosan alkalmazkodtak a vízi élethez, ami a modern bálnák, delfinek és delfinek őseihez vezetett. A fosszilis leletek a végtagok változásait, az orrlyukak vándorlását és a gerinc adaptációit mutatják, amelyek a szárazföldi állatokat a ma ismert óceáni óriásokká alakították – írja a gismeteo.ru.

Érdekes tény, hogy a bálnák legközelebbi élő rokonai nem halak vagy akár más tengeri emlősök. Valójában a patás állatokkal, például a vízilovakkal állnak legközelebbi rokonságban. A modern cetfélék, köztük a bálnák, a palackorrú delfinek és a delfinek közös őssel rendelkeznek ezekkel a szárazföldi élőlényekkel.

Kapcsolódó írásaink