A vártnál jóval hamarabb jöhet el a világvége

Mikor halnak ki végleg a leghosszabb életűnek ítélt égitestek, a fehér törpék? Ezt a kérdést vizsgálták közös kutatásában a hollandiai Nijmegen Radboud Egyetem professzorai. Számításaikat a Stephen Hawking brit fizikusról elnevezett Hawking-sugárzásra alapozták, amelynek egyik következménye, hogy a fekete lyukak nagyon lassan részecskékre és sugárzásra bomlanak. A kutatócsoport ugyanakkor kimutatta, hogy a Hawking-sugárzás folyamata elméletileg más, gravitációs mezővel rendelkező objektumokra is vonatkozik.

Számításaik szerint egy tárgy párolgási ideje csak a sűrűségétől függ.

„Az univerzum vége sokkal hamarabb jön el, mint várták, de szerencsére még mindig nagyon távol van” – idézi a cikk Heino Falckét, a tanulmány vezető szerzőjét. Walter van Suijlekom szerint sem kell az emberiségnek túlságosan aggódnia az univerzum vége miatt. A Nap ugyanis körülbelül egymilliárd év múlva válik túl forróvá az élethez, és felforralja a Földön az óceánokat. Körülbelül nyolcmilliárd év múlva pedig oly mértékben kezd majd tágulni, hogy felfalja az addigra már kopár és élettelen bolygónkat.