Tudomány

5700 év vihartörténet a tenger mélyéről – figyelmeztetés a Kék Lyukból

A belize-i Nagy Kék Lyuk mélyéről kiemelt üledékmagból a trópusi viharok és hurrikánok eddigi leghosszabb folyamatos archívumát tárták fel

Egy nemzetközi tudóscsoport új tanulmánya kimutatta, hogy a belize-i Nagy Kék Lyuk a hurrikánokról és trópusi viharokról szóló részletes, 5700 évnyi információt tartalmaz, és ezzel az Atlanti-óceán térségének legrégebbi folyamatos vihararchívuma.

5700 év vihartörténet a tenger mélyéről – figyelmeztetés a Kék Lyukból
A Nagy Kék Lyuk egy hatalmas, tengeri víznyelő Belize partjai előtt
Fotó: Hans Lucas via AFP/Isabelle Souriment

A Belize partjainál található hatalmas tengeri víznyelő híres mélykék vizéről és feltűnő kör alakjáról. A felszíne alatt azonban nem csak geológiai csodák rejlenek. A fenekéről kinyert 30 méteres üledékmag segített a kutatóknak rekonstruálni az elmúlt évezredek viharainak mintázatát – és eredményeik a szélsőséges időjárás aggasztó növekedésére utalnak.

2022-ben a frankfurti Goethe Egyetem kutatói németországból és svájci csapattal együtt egy úszó fúróplatformot szállítottak a helyszínre. Lefúrtak a víznyelő aljazatába, és harminc méternyi üledék furatmintát nyertek ki, amely a fák évgyűrűihez hasonlóan az üledék éves rétegeiből áll.

Az üledékrétegek a viharok évezredes történetét tárják fel

A Science Advances című szaklapban közzétett tanulmány alapján az egyes rétegek az óceáni viharok által kimosott anyagot tartalmazták. A durva homok és a zátonyok törmelékei - amelyeket a viharhullámok és a hullámzás sodort be – kiemelkednek a nyugodtabb években lerakódott simább, szürkészöld iszapból. Ezek a világosabb színű viharrétegek segítettek a csapatnak azonosítani és megszámolni 574 különálló vihareseményt a belize-i Nagy Kék Lyuknál.

A kutatás vezető szerzője, Dr. Dominik Schmitt szerint a Kék Lyuk egyedülálló környezete hozzájárult ahhoz, hogy a mag figyelemre méltó állapotban maradt meg. A fenékrétegek oxigénmentesek és zavartalanok, így az üledék évről évre tisztán leülepedik.

A tanulmány azt mutatja, hogy a Karib-tenger délnyugati részén a vihartevékenység az elmúlt 6000 évben fokozatosan növekedett. A melegebb tengerfelszíni hőmérséklet gyakran egybeesett a magban található gyakoribb viharrétegekkel. Századonként átlagosan négy és 16 közötti trópusi vihar és hurrikán vonult át a régió felett.

A modern vihartevékenység messze meghaladja a történelmi trendeket

A tendencia azonban felgyorsulni látszik. Csak az elmúlt 20 évben az üledék kilenc nagy viharos eseményt mutat, ami a hosszú távú átlaghoz képest meredek emelkedést jelez.

„Eredményeink arra utalnak, hogy csak a mi évszázadunkban mintegy 45 trópusi vihar és hurrikán vonulhat át ezen a térségen” – mondta Eberhard Gischler professzor, a kutatás társszerzője. „Ez messze meghaladná az elmúlt évezredek természetes változékonyságát.”

A kutatók szerint a természetes éghajlati változások nem magyarázzák a közelmúltbeli kiugrást. Ehelyett az óceánok felmelegedésére mutatnak rá, amely az ipari korszak emberi tevékenységéhez kapcsolódik. Az erősebb La Niña időjárási minták és az emelkedő tengeri hőmérséklet tökéletes feltételeket teremt a gyakori és intenzív viharokhoz.

A kutatócsoport megjegyzi, hogy a jövőbeli viharok gyakoriságára vonatkozó előrejelzéseket gyakran korlátozza a modern időjárási feljegyzések rövid története. A Nagy Kék Lyukból származó üledékmag ritka hosszú távú kontextust kínál – és élesen figyelmeztet arra, hogy mi jöhet még –számolt be róla a greekreporter.com.

Eredményeik kiemelik a legfontosabb üzenetet: a trópusi viharok üteme és intenzitása növekszik, és a változások szorosan kapcsolódnak a modernkori globális felmelegedéshez.

Kapcsolódó írásaink