Tudomány

Megtalálták a kulcsot a bolygó történetének legtitokzatosabb időszakához

Ekkor alakultak ki az első összetett élőlények megjelenésének előfeltételei

Mi lenne, ha bolygónk történetének egy teljes, közel 60 millió éves töredéke szó szerint „elveszne az időben”? A tudomány új áttörése most először teszi hozzáférhetővé és érthetővé ezt az időt.

Megtalálták a kulcsot a bolygó történetének legtitokzatosabb időszakához
Sikerült rekonstruálniuk a Föld történetének egy kulcsfontosságú szakaszát
Fotó: AFP/Science Photo Library/CBO/Science Photo Lib/Catherine Bone

A múlt rejtélye

Kínai kutatóknak sikerült rekonstruálniuk a Föld történetének egy kulcsfontosságú szakaszát – a 636 és 579 millió évvel ezelőtti időszakot – lefedő események részletes kronológiáját.

Ez az időszak egybeesik a korai ediakaráni idővel, amikor a bolygón nagyszabású éghajlati változások és jelentős geokémiai változások zajlottak.

Ekkor alakultak ki az első összetett élőlények megjelenésének előfeltételei, és mint kiderült, mindez katasztrofális környezeti változásokkal járt együtt.

Hogyan csinálták?

A tudósok két rendkívül pontos módszert alkalmaztak:

– Az asztrokronológia, amely a Milankovics-ciklusokra támaszkodik – a Föld mozgásával összefüggő éghajlati változások mintázataira.
– A mágneses szuszceptibilitás, amely az üledékek elemzésének módszere a mágneses ásványi anyagtartalom meghatározására és az éghajlatváltozás nyomon követésére.

E megközelítések kombinációja lehetővé tette a geológiai rétegek szinkronizálását a csillagászati ciklusokkal. Ennek köszönhetően nemcsak a dátumokat lehetett meghatározni, hanem szó szerint „napra pontosan be lehetett ütemezni” az ősi Föld kulcsfontosságú eseményeit.

A legfontosabb mérföldkövek

A Marinovi eljegesedés határait ma már százados pontossággal rögzítették: 636,05 és 634,90 millió évvel ezelőtt között.
A Gasker-jegesedés kezdetét 579,63 Ma-ban határozták meg.
Ezek az adatok nemcsak egy eddig ismeretlen kronológiai intervallumot töltenek ki, hanem azt is feltárják, hogy pontosan hogyan alakultak ki az éghajlati katasztrófák.

Főbb mérföldkövek

A Marinov-jégkorszak határai most már százados pontossággal rögzítve vannak: 636,05 Ma-tól 634,90 Ma-ig.
A gaskerovói eljegesedés kezdetét 579,63 Ma-ban határozták meg.
Ezek az adatok nemcsak egy eddig ismeretlen kronológiai űrt töltenek be, hanem pontosan feltárják az éghajlati katasztrófák kialakulásának módját is – írta a Pravda.

Mi változott?

A szénizotópelemzések három drámai változást tártak fel a globális rendszerben:

  • HU1
  • WANCE
  • HU2

Ezek az események erőteljes geokémiai átrendeződésekre utalnak, amelyek közvetlenül befolyásolták a földi szénciklust és valószínűleg a bioszférát is.

Kapcsolódó írásaink