Csillagvizsgálattól az űrbizniszig

A 21. század immáron az űrutazás korszaka, a szektor pedig egy folyamatosan növekvő területe a világgazdaságnak. Büszkén jelenthetjük ki, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként Farkas Bertalan, az első űrbe lépő magyar asztronauta mellett nemsokára két újabb magyar férfi csatlakozhat a kozmoszt meglátogató emberek sorához. Kapu Tibor és Cserényi Gyula űrhajósok jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodnak, ahol kiképzésük végső szakasza zajlik.

Az emberiség már több tízezer éve figyeli az éjszakai égboltot, sőt már az ókorban is születtek feljegyzések a csillagokról. A huszadik századra aztán a technika rohamos fejlődésével párhuzamosan az űrutazás egy elérhetetlen álomból valósággá vált. 1957-ben az első műhold, a Szputnyik-1 indításával pedig egy új fejezet kezdődött az űrkutatás történetében.

A második világháború utáni két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése a világűrre is kiterjedt.

A több mint ezer éve ismert rakétaelv és az elmúlt évtizedek elméleti megalapozása után megnyílt az út az asztronautikai hordozórakéták kiépítése felé. A hordozórakéták felhasználásával az 50-es évek végén és a 60-as évek elején az automatikus kutatóeszközök, a műholdak Föld körüli pályára kerültek, majd az űrszondák a Holdat, Marsot és a Vénuszt, tehát a Naprendszer közelebbi bolygóit vették célba.

1961. április 12-én aztán a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok–1 űrhajóval 1 óra 48 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén.

Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben.

A szenzációs hírt a szovjet propaganda alaposan kihasználta a kommunista rendszer felsőbbrendűségének bizonyítására. A világ első űrhajósát már útja közben őrnaggyá, visszaérkezése után pedig ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Lenin-rendet is. Gagarin afféle két lábon járó propagandafegyverként beutazta az egész világot, 1961-ben még Magyarországra is ellátogatott.

Ezek után az események rohamosan felgyorsultak, és az amerikaiak is újult erőre kaptak amikor az akkori elnökük, John F. Kennedy 1962-ben kijelentette, hogy még az évtized vége előtt embert juttatnak a Holdra. Az Apollo-8 volt az első űrhajó, amely emberi legénységgel megkerülte a Holdat, majd 1969. július 20-án Neil Armstrong (az Apollo-11 parancsnoka) a Hold felszínére lépett. Ez után még öt misszió során tudott sikeres leszállást végrehajtani a NASA, azaz eddig összesen tizenkét ember járt a Holdon.

1980. május 26-án, a Szojuz–36 fedélzetén indult a világűrbe Farkas Bertalan, az első és mindmáig egyetlen magyar űrhajós. Az 1998-ban pedig öt űrügynökség együttműködésének eredményeként – az amerikai NASA, az orosz Roszkoszmosz, az Európai Űrügynökség (ESA), a Japán Űrügynökség és a Kanadai Űrhajózási Hivatal – felépült a Nemzetközi Űrállomás. Az űrállomáson 2000 óta folyamatos az emberi jelenlét, és már több mint 270 ember járt ott.

A fent felsorolt emberi legénységű küldetések mellett több bolygóra küldtek már az űrügynökségek felfedező robotokat, amelyek közül a Voyager–1 és 2 a Naprendszert is képes volt elhagyni.

Napjainkra az űrkutatásba már a szupergazdagok is beszálltak. Az amerikai űrtevékenység történetén végigtekintve, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ennek pénzügyi szempontból óriási jelentősége van.

A gazdaságos űrrepülés – annak minden részfeladatával együtt – évtizedes kihívás valamennyi, az űrutazásokban közvetlenül érdekelt országnak, így az USA-nak is. Az ottani űrügynökség, a NASA számára tehát új távlatokat nyitott a magáncégekkel, és így a magántőkével való, a korábbinál szorosabb együttműködés.

A 2002-ben alapított SpaceX az első pillanattól az érdeklődés középpontjába került. Nem is ok nélkül: Elon Musk amerikai techmilliárdos cége az alapítást követő hat éven belül sikeresen lőtte fel az első magántőkéből fejlesztett rakétát, a Falcon One-t. Ezt követően pedig a SpaceX a privát űrbiznisz több első helyét is megszerezte: első magáncég által kivitelezett küldetés a Nemzetközi Űrállomásra, első sikeres visszatérése egy rakétának föld körüli pályáról, első vállalat, amely űrhajósokat szállított. Sőt a legújabb információk szerint 2026 végén indulhat el a Mars felé a SpaceX amerikai űripari vállalat Starship rakétája, amely magával visz majd egy Optimus humanoid robotot is.

Más milliárdosok, mint Jeff Bezos és Richard Branson elképesztő pénzeket fektettek a kereskedelmi űrrepülésbe, lehetőséget kínálva ezzel a szuper-gazdagoknak, hogy egy olyan élményben részesüljenek, amely a legtöbb ember számára elérhetetlen. 2013-ban például Rihanna 750 ezer dollárért, azaz mintegy 270 millió forintért vásárolt három jegyet Branson cégénél, a Virgin Galactic űrrepülési vállalatnál. Sőt olyan hírességek is, mint Leonardo DiCaprio vagy Justin Bieber is az elsők között foglalták le a helyeket.

Egy 2010-ben életre hívott (Commercial Crew) program keretében a NASA magánvállalatokkal működik együtt az embereket szállító űrhajók fejlesztésében, a Nemzetközi Űrállomás pedig 2020-tól megnyitotta kapuit a magán-űrturisták előtt. Így, bár az nem valószínű, hogy az elkövetkező pár évben a hétköznapi emberek nagy része már tanúja lehetne ennek a megindító élménynek, a magáncégek nagyméretű befektetései alapján viszont jogosan lehet következtetni arra, hogy az űrturizmus hosszú távon egyre jelentősebb iparággá válik.