Tudomány
Nagy kárt okozhatnak a rovarirtó szerek
Sokkal inkább a hasznos rovarokat pusztítják el
A stuttgarti Hohenheim Egyetem kutatói kimutatták, hogy az acetamiprid súlyos következményekkel jár a „nem célzott rovarokra nézve”.
A nem célzott rovarok olyan rovarok, amelyeket nem a megfelelő méreggel akarnak irtani. A tanulmány készítői vizsgálataikat a lágy poloskákra (Miridae) összpontosították, amelyek a közlemény szerint különösen érzékenyek a rovarölő szerekre.
A kutatók következtetése: a peszticidek jelenlegi kockázatértékelését Európában sürgősen meg kell reformálni annak érdekében, hogy kizárják a rovarpopulációkat és a biológiai sokféleséget fenyegető, hosszú távú veszélyeket.
Az egyetlen neonikotinoid, amely még mindig engedélyezett az EU-ban
Tanulmányukhoz a Hohenheimi Egyetem kutatócsoportjának tagjai egy sor szabadföldi, üvegházi és laboratóriumi kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy a Mospilan®SG (hatóanyag: acetamiprid) neonikotinoid rovarölő szer milyen hatással lehet a lágy poloskákra.
A Hohenheimi Egyetem szerint a Mospilan®SG rovarölő szert permetezéssel alkalmazzák, és szántóföldi kultúrákban, például repcében és burgonyában, gyümölcsösökben, szőlőtermesztésben és virágkertészetben használják. A rovarölő szert különösen a harapós-szívó kártevők elleni küzdelemben használják.
Az Európai Unióban az acetamiprid az egyetlen neonikotinoid, amely még mindig engedélyezett – hangsúlyozza a Hohenheimi Egyetem.
Neurotoxinként az acetamiprid érintkezőként és „szisztémás” rovarölőként is működik, mivel a vegyszert a növények felszívhatják, és eloszlathatják szöveteikben. A növényevő rovarok ezt követően táplálékukkal lenyelik az anyagot.
Lágy poloskák mint „nem célzott rovarok”
A lágy poloskák növényevők, amelyek gyakran a fűre specializálódtak táplálékforrásként. Ezért ők álltak a vizsgálatok középpontjában.
A vizsgálat eredményei riasztóak, mivel a neonikotinoid acetamiprid sokkal pusztítóbb hatással volt a puha rovarokra.
Az állandó expozíció „drasztikusan csökkentheti” a populációt
A szabadföldi kísérletben az összes jelen lévő lágy poloskafaj is nagyon érzékenyen reagált a neonikotinoidra. A közlemény szerint számuk két nap után akár 92 százalékkal is csökkent azokon a területeken, amelyek a kezelt területek táblaszéleit szimulálták.
Egy másik probléma: a növényevő rovarokra gyakorolt toxicitást még nem ellenőrizték.
„A rovarölő szerek jelenlegi uniós regisztrációs protokollja korlátozott számú, nem célzott rovaron, például mézelő méheken, élősködő darazsakon, ragadozó atkákon és a bogárcsaládok egyes képviselőinél érzékenységi teszteket ír elő. A növényevő rovarokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták, pedig világszerte az összes rovarfaj körülbelül ötven százalékát teszik ki.”
