Tudomány
Megjelentek a húsevő mókusok
Vadászatra adták a fejüket
A Journal of Ethology című folyóiratban publikált, új tanulmány megdöbbentő eredményt hozott: húsevést és ragadozó viselkedést azonosított ezeknél az ártatlannak tűnő lényeknél.
„Mindig van valami új, amit megtanulhatunk, és a vadon élő állatok folyton meglepnek minket. A számos technológiai fejlődéssel járó változó világban semmi sem helyettesítheti a természet közvetlen megfigyelését, beleértve a mókusok és madarak megfigyelését, amelyek gyakran látogatják a kertünket” – mondta az AFP-nek Jennifer E. Smith, a Wisconsin-Eau Claire-i Egyetem biológus docense.
A szakemberek ezeket a vizsgálatokat idén nyáron, egy hosszú távú vizsgálat 12. évében végezték a kaliforniai Contra Costa megyében található Briones regionális parkban. A kutatók 74 interakciót rögzítettek június és július hónapokban a nyugati szürkemókusok és pockok között, és ezek 42 százaléka a rágcsálótársak aktív vadászatával járt.
Sonja Wild, a Davis-i Kaliforniai Egyetem posztdoktori kutatója és a tanulmány társszerzője elismerte, hogy kezdetben szkeptikus volt a beszámolókkal kapcsolatban. Ahogy fogalmazott: alig hitt a szemének, de amint elkezdték a jelenséget keresni, mindenhol ezt találták
Szakemberek korábban már rögzítették, hogy a mókusok akár harminc faja is fogyaszt alkalmilag húst, a kis halaktól kezdve a madarakig. Az azonban nem volt világos, hogy ez a viselkedés dögevésből vagy aktív vadászatból ered-e. Az új tanulmány az első, amely megerősíti, hogy a vadászat valóban gyakori viselkedés.
A kutatók megfigyelték, hogy a mókusok mélyen a földre kuporodnak, mielőtt lesből támadnának a zsákmányukra, bár gyakrabban üldözték az pockokat, lecsaptak rájuk, és nyakukba haraptak, amit erőteljes rázogatás követett.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a mókusok ragadozó viselkedése július első két hetében érte el a csúcspontját, ami egybeesett a mezei pocok populációjának megugrásával.
Szakemberek szerint egy változó világban ijesztő lehet szembenézni azokkal a kihívásokkal, amelyeket az emberi jelenlét, az élőhelyek elvesztése és az éghajlatváltozás jelent az állatokra.
