Miért beszélgetnek az emberek magukkal? És ez normális?

A gyermeki fejlődésben az önbeszéd a verbális és kognitív készségek kialakulásának természetes szakasza. A tapasztalatok kibeszélése elősegíti azok jobb megértését és internalizálását. Az önbeszélés növeli az önbizalmat és a motivációt, különösen stresszes időkben.

Felnőttek számára az önbeszélgetés azért is előnyös, mert javítja a koncentrációt és a figyelmet, gyorsabbá teszi az új információk befogadását, valamint elősegíti a jobb megértést és emlékezést. Emellett segít az érzelmek szabályozásában, és csökkenti a stressz- és szorongásszintet.

Ritka esetekben az ilyen beszélgetések a skizofrénia jelei lehetnek. Ez a mentális betegség túlnyomórészt fiataloknál fordul elő, aminek különböző okai vannak, a genetikától kezdve a környezeti tényezőkig. Ha valaki állandóan magával akar beszélgetni, és ez kellemetlen számára, akkor keressen fel egy pszichoterapeutát – írja a Healthline.

De a legtöbb esetben ez a norma, és a kutatók még „szabályokat” is levezettek az önmagunkkal való párbeszédre, hogy maximalizálják az előnyöket.

Mi tehát a helyes módja annak, hogy beszélgessünk önmagunkkal?

Beszéljen hangosan. A gondolatok hangos kimondása felerősítheti hatásukat, és segíthet az információk jobb strukturálásában.

Használjon pozitív megerősítéseket. Koncentráljon a pozitív aspektusokra, és kerülje az önkritikát.

Szólítsa magát a nevén. Kutatások szerint az önmotiváció akkor működik a legjobban, ha második vagy harmadik személyben beszélsz magához. Más szóval, a „Határozottan meg tudom csinálni” helyett mondjon valami olyasmit, hogy „Nagyszerűen csinálod. Már így is nagyon sokat tettél. Már nincs sok tennivaló hátra.”

Tegyen fel kérdéseket. Tegyen fel magának olyan kérdéseket, amire nem tudsz válaszolni. Ez nem fog varázslatos módon segíteni abban, hogy megtalálja a helyes választ, de segíthet új perspektívát nyerni azzal kapcsolatban, amit tenni próbál, vagy amire rá akar jönni.