Tudomány
Ezért rázzák meg magukat a vizes állatok
A mozdulatsort jól ismerjük, ám azt, hogy miféle érzékelési és irányítási rendszer áll a hátterében, azt nem
„A tapintás érzékelése összetett rendszer, amely képes megkülönböztetni a vízcseppet a szeretett személy kezének érintésétől vagy a mászó rovartól” – mondta Kara Marshall idegtudós. Az emlősök szőrös bőrében 12 különböző érzékelő idegsejttípus található, mindnek egyedi feladata van, így érzékelik és képesek megkülönböztetni az eltérő ingereket. A kutatók most egy különösen érzékeny receptortípusra (C-LTMR) koncentráltak, ami a szőrtüszőket fogja körbe – írja az ng.24.hu.
Nálunk embereknél ez az érzékelő felelős azért, hogy örülhessünk, ha a kedvesünk megölel vagy megsimogat, azonban az állatoknál egészen más feladata van. Náluk a feladata az, hogy jelezze: valami van a szőrben, legyen az kosz, parazita vagy víz. Ha ez a valami elgörbíti a szőrszálat, akkor a C-LTMR bekapcsol, és így gyakorlatilag a bőrfelszínen lehetséges érzékelést meghosszabbítja. Az innen kiinduló érzet az idegrendszer azon részébe megy azután, ahol a hőmérséklet, a fájdalom és az érintés feldolgozása zajlik.
A kutatók egerekkel végeztek kísérleteket: az állatok nyakára cseppentettek egy csepp napraforgóolajat, és szinte az összes egér lerázta. Később olyan génmódosított egereket is megvizsgáltak, amelyeknél kiiktatták a C-LTMR működését, ezeknél 58 százalékkal csökkent a szőrrázás aránya. Ezek az egerek ettől függetlenül ugyanúgy vakaróztak vagy mosakodtak, ez pedig azt jelenti, hogy a C-LTMR kimondottan a víz érintésével és lerázásával kapcsolatos érzékelés feladatáért felel.
Van egy, a macskákra jellemző ritka, különös, érintésre hiperérzékenységgel járó betegség (hiperesztézia), amikor végighullámzik és ráng a bőrük, harapják-vakarják azt, és emellett számos más tünetük is van még. A kutatók kíváncsiak rá, vajon e betegség összefügghet-e ezzel az érzékelőtípussal vagy a vezérlő idegi áramkörrel. Mivel az emberre is jellemzők egyes, a bőr túlzott érzékenységével járó elváltozások, akár még nálunk is lehet szerepe ennek az idegi áramkörnek.