A tudósok megnevezték a szívroham utáni szövődmények fő okait

A Surguti Állami Egyetem (SurSU) szakemberei a Higher School of Economics munkatársaival közösen arra vállalkoztak, hogy feltárják a szív- és érrendszeri szövődmények (szívleállás, visszatérő infarktus, ismételt műtéti kezelés szükségessége és stroke) kialakulásának korábban ismeretlen kockázati tényezőit.

A szövődmények okainak előrejelzése lehetővé teszi, hogy a szívinfarktus után a betegeket a felsorolt ​​események egyikének alacsony, közepes és magas kockázati kategóriájába soroljuk és időben kiválaszthassuk a megfelelő terápiát – mondta az egyik kutató, a Szurgui Állami Egyetem Kardiológiai Tanszékének docense, Anton Vorobjov.

A kutatók a gépi tanulási modellbe (számítógép tanítási módszerei a minták azonosítására és az előrejelzések generálására) klinikai mutatókat, laboratóriumi elemzési adatokat, műszeres vizsgálati módszerek indikátorait, valamint szívizominfarktuson átesett betegek genetikai elemzési adatait írták be.

„Nemcsak a Szurgut városi diagnosztikai és szív- és érsebészeti járási központjában kezelt betegek mutatóit írtuk be, hanem egy sor szövődményt is, amelyeket a szívinfarktus után 10 évig rögzítettünk a kapcsolat a szívinfarktus után bekövetkezett események és a szívroham stádiumában lévő vizsgálati adatok között” – mondta Vorobjev.

Mivel a szerzők először vettek bele genetikai tényezőket prognosztikai gépi tanulási modellbe, a mesterséges intelligencia a szövődmények egy korábban ismeretlen okát azonosította: a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor gén mutációját (VEGFR–2 genotípus T kockázati alléllel). Ezenkívül azt találták, hogy a szívkoszorúér-elváltozások, a cukorbetegség, a 65 év feletti életkor és a nagy szívtömeg kedvezőtlen kimenetelhez vezet több mint 10 évvel a szívinfarktus után.

A jövőben a tudósok egy olyan alkalmazás elindítását tervezik, amellyel az orvosok képesek lesznek előre jelezni egy adott szívinfarktusos beteg szövődményeit.