Tudomány

A világ legrégebbi sajtjával kenték be a múmiákat

A kínai Tarim-medencében különös dologra bukkantak

Egészen mostanáig bizonytalan volt, hogy milyen anyaggal kenhették be a múmiák nyakát és fejét. A kutatók hosszas vizsgálódás után rájöttek, hogy a világ legrégebbi sajtjában voltak megfürdetve ezek az ősi halottak – adta hírül a Hellomagyar.hu.

A világ legrégebbi sajtjával kenték be a múmiákat
Tarim múmia a mai Hszincsiang régióból, Északnyugat-Kínából. A kínai temetőben talált múmiák fején és nyakán sajt nyomait találták meg
Fotó: NorthFoto/SWNS/Wenying Li SWNS

A Live Science beszámolója szerint azt az eddig titokzatos fehér anyagot, amelyet a Kínában talált, 3600 éves múmiákon találtak, a világ legrégebbi sajtjaként azonosították a szakértők. Először mintegy húsz évvel ezelőtt találták meg a matériát a Kína északnyugati részén, a Xiaohe temetőben eltemetett múmiákon.

Mostanra a DNS-tesztek kimutatták, hogy az anyag egy probiotikus lágy sajt volt, amelyet tehén- és kecsketejből készítettek több ezer évvel ezelőtt – áll a szeptember 25-én a Cell folyóiratban megjelent tanulmányban.

A sajt különféle baktérium- és gombafajokat tartalmazott, többek között a Lactobacillus kefiranofaciens és a Pichia kudriavzevii fajokat, amelyek a mai kefirgombákban is megtalálhatók. Ezek a kefirgombák szimbiotikus kultúrák, amelyek baktériumok és élesztőgombák keverékéből állnak, és a tejet fermentálják sajt készítése céljából, hasonlóan az anyakovászindítóhoz – olvasható a tanulmányban. „Ez a világon eddig fellelt, legősibb sajt” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Qiaomei Fu, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa és kutatója.

„Az olyan élelmiszerek, mint a sajt, rendkívül nehezen maradnak meg évezredeken át, így ez egy ritka és értékes lelet.” Fu hozzátette, hogy az ősi sajt részletes vizsgálata segíthet jobban megérteni őseink étrendjét és kultúráját.

A szakértők arra is rájöttek, hogy a L. kefiranofaciens baktériumtörzsek hasonlóságot mutatnak a tibeti eredetű törzsekkel. A baktériumok génjeinek szekvenálásával a tudósok „nyomon követhetik a probiotikus baktériumok fejlődését az elmúlt 3600 év során” – áll a tanulmányban.

„Megfigyelésünk szerint a kefirkultúra Kína északnyugati részén, a Hszincsiang régióban már a bronzkor óta virágzik” – mondta Fu.

„Ezzel megismerhetjük, hogyan fejlődött egy baktérium az elmúlt 3000 évben. Sőt, a tejtermékek vizsgálata révén világosabb képet kaphatunk az ősi emberi életmódról és a világgal való kapcsolatukról.” Az sajnos azonban továbbra sem világos, hogy miért kenték be a múmiákat sajttal.

A sajtos múmiákról készült képeket ITT tekinthetők meg.

Kapcsolódó írásaink