Tudomány

A törpemalacok nem kötődnek gazdájukhoz

A tanulmány 2024 júliusában jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban

A kedvencként tartott törpemalacok a kutyákkal ellentétben nem kötődnek gazdájukhoz – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék kutatói, akik emberi környezetben szocializált törpemalacoknál vizsgálták, hogy a kutyákhoz hasonlóan kialakul-e náluk olyan kötődés a gazdához, mint amilyen a gyerek-anya kapcsolatokra jellemző.

A törpemalacok nem kötődnek gazdájukhoz
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói tanulmányukban kifejtették, a kedvencként tartott törpemalacok nem kötődnek gazdájukhoz
Fotó: AFP/Mladen Antonov

„Bár a kedvencként tartott törpemalacok is biztosan szeretik a gazdájukat, azok a kutyával ellentétben nem kötődnek hozzá. Úgy tűnik az a fajta viselkedésmintázat, ami az anya-gyermek közti kötődést jellemzi, a kedvencként tartott törpemalac-ember viszonyban nem, csak a kutya-ember kapcsolatban jelenik meg” – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

Mint írták, az etológusok a kutyák gazdához való kötődését régóta különlegesnek és egyedülállónak tartják. A kutatók szerint etológiai szempontból a kutyák és gazdáik függőségen alapuló szociális kapcsolata funkcióját tekintve hasonló az anya és kisgyermeke közötti kapcsolathoz.

„Azt már sok tanulmány igazolta, hogy a kutyák kötődnek a gazdájukhoz, az viszont nem világos, hogy más fajok esetében is megfigyelhető-e ez a jelenség” – magyarázza a közleményben Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa.

„A kutyákhoz hasonlóan a törpemalacok is csoportosan élő és rendkívül szociális állatok, és ha társállatként tartják őket, a kutyákhoz hasonló szerepet töltenek be az emberi családokban. Ezért jó modellfajok a családi kutyákkal való közvetlen összehasonlításhoz” – tette hozzá.

Az etológusok szerint ahhoz, hogy egy társas kapcsolatot „kötődésnek” lehessen nevezni, meg kell felelnie néhány objektív kritériumnak, például új környezet felfedezésekor vagy veszély esetén a kötődő egyednek a gondozót kell „biztonságos menedékként” használnia. A kötődés itt nem az egyedek közti szeretetet jelenti, hanem egy biztonságot adó, függési kapcsolatot foglal magában.

A kutatók a vizsgálat során az úgynevezett „Idegen Helyzet Teszt” segítségével hasonlították össze a fiatal, kedvencként tartott törpemalacok és kutyák viselkedését a gazdájuk és egy idegen jelenlétében, illetve szeparációban. Számos előző kutatás eredményét megerősítve, a kutyák ebben a vizsgálatban is kötődési kritériumoknak megfelelően viselkedtek, míg a törpemalacok az ismeretlen helyen nem a gazdánál keresték a biztonságot.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a háziasítás és az emberrel való korai érintkezés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a társállatokban megjelenjen a humán-analóg kötődési rendszer” – magyarázza Gábor Anna, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa, a tanulmány első szerzője.

„Épp a kutyák háziasítási folyamatának egyedi jellege, az együttműködésre és az embertől való függőségre irányuló szelekció lehet a kulcstulajdonság az emberhez való kötődés kialakulásában” – tette hozzá.

A tanulmány 2024 júliusában jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.

Kapcsolódó írásaink