Tudomány

A téridő, avagy matematikából is meg lehet gazdagodni

A világ leggazdagabb matematikusa által létrehozott Simons Foundation együttműködésével tartanak nyári iskolát és konferenciát Budapesten a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet által alapított Erdős Centerben július 1. és 5., illetve július 8–12. között. A Simons Foundation alapítóját, az idén májusban 86 éves korában elhunyt amerikai James Harris Simonst, a világ 51. leggazdagabb emberének tartották, nettó 31,4 milliárd dollárra becsült vagyonával.

A téridő, avagy matematikából is meg lehet gazdagodni
Jim Simons 2014. április 16-án
Fotó: AFP/Getty Images/Getty Images North America/Andrew Toth

Az 1938-ban született James Harris Simons – vagy ahogyan nevezték: Jim Simons – a legjobb amerikai egyetemeken tanult matematikát, a vietnami háború idején pedig kódtörőként dolgozott, és meg is fejtett egy szovjet katonák által használt kódot. A Stony Brook Egyetemen – a New York-i Állami Egyetem egyik kampuszán – volt tanszékvezető, amikor átnyergelt az üzleti életre, ahol aztán a kvantitatív befektetések királyává, minden idők legsikeresebb alapkezelőjévé vált. A Renaissance Technologies hedge fund 1978-as megalapításával innovatív módszerekkel kezdett kereskedni, az algoritmusokat és matematikai modelleket egyedülállóan használva. Vezetésével a Medallion alap átlagosan több mint hatvanszázalékos éves hozamot ért el harminc éven át, és több mint százmilliárd dollárnyi nyereséget termelt a befektetőknek.

Halálakor Simons nettó vagyonát 31,4 milliárd dollárra becsülték, amellyel a világ 51. leggazdagabb embere volt, és a leggazdagabb matematikus a világon – annak ellenére is, hogy vagyonának jelentős részét szétosztotta. Jim Simons nagyon sokat invesztált a matematikába – hívta fel a figyelmet Stipsicz András matematikus, a HUN-REN Rényi Matematikai Kutatóintézet igazgatója. Mint kifejtette, a nevével Simons Foundation néven létrehozott alapítványán keresztül a matematikai tudományok oktatásának fejlesztését is fontosnak tartotta. Mint matematikus, kidolgozta a Simons-formát (témavezetőjével, Shiing-Shen Chernnel), a ma Chern–Simons-elméletnek nevezett módszert, amellyel hozzájárult a húrelmélet fejlődéséhez, elméleti keretet adva a geometria és a topológia kvantumtérelmélettel való ötvözéséhez.

A Simons támogatási hálózat nemcsak kutatóintézeteket, de kutatási témákat is finanszíroz, ilyen például az alacsony dimenziós topológia is – mutatott rá Stipsicz András, hozzátéve: ebben a témában ő és kollégái is kutatnak. Az alacsony dimenziós topológia keretében olyan jelenségeket próbálnak megérteni, amelyek egy-, két-, három- vagy négydimenziós terekben lépnek fel. Például hogy mi lehet a téridő alakja, vagy hogy egy egydimenziós alakzat (egy csomó) milyen formát vehet a háromdimenziós térben, és mit határolhat a negyedik dimenzióban. Új struktúrák az alacsony dimenziós topológiában a címe annak a, Simons Foundation által támogatott nyári iskolának is, ahol az alacsony dimenziós topológia témáiról és technikáiról lesznek előadások a Rényi Intézetben és a Gólyavárban 2024. július 1–5. között. Az eseményhez kapcsolódóan július 8–12. között konferenciát is szerveznek szintén az alapítvány támogatásával, a Rényi Intézet által alapított és fenntartott Erdős Center égisze alatt.