Miért van sok állatnak harmadik szemhéja, az embereknek pedig miért nincs?

A harmadik szemhéj általában vízszintes irányban húzódik végig a szemen, nem pedig függőlegesen, mint a felső és az alsó szemhéj. Valójában a kötőhártya – a vékony, nedves hártya, amely a többi szemhéjat és a szem fehér részét (a szemhéjfehérjét) borítja – egy speciális redője. Számos emlősfajnál megtalálható, de nem csak náluk. A madaraknak, hüllőknek, kétéltűeknek és halaknak is lehet harmadik szemhéjuk.

A kutatások kimutatták, hogy a harmadik szemhéj ugyanúgy működik, mint a felső és az alsó szemhéj. Védi a szemet, és kisöpri a behatoló szennyeződéseket. A könnyeket is elosztja a szem felszínén, nedvesen tartja azt, és megakadályozza a fekélyek kialakulását. Ez különösen fontos a brachycephalikus (lapos arcú) kutyák, például a mopszok vagy a spánielek esetében, amelyek kiálló szeme más fajtákhoz képest kevésbé védett.

Mind a háziállatoknak, mind a vadon élő állatoknak (beleértve a kutya-, macska- és lófélék családjába tartozó fajokat) szükségük van a szem idegen testektől való védelemre.

A sivatagi állatok, például a tevék esetében, ahol a homok és a szennyeződések károsíthatják a szemet, létfontosságú a szennyeződések megelőzése, felfogása és eltávolítása. Harmadik szemhéjuk részben átlátszó, és ez segít a tevéknek abban, hogy a homokvihar közepette is megőrizzék látásukat, miközben eltakarják a szemüket.

A bozótosban élő földikutyáknak is van harmadik szemhéjuk, talán azért, hogy megvédjék a szemüket, amikor rovarok után kutatnak.

A harmadik szemhéj védelmet nyújthat a víz ellen, és az áttetsző membrán segítheti a vízi állatok, köztük a lamantinok víz alatti látását (érdekes módon a lamantinok az Afrotheria rendbe tartoznak, amelybe a földikutyák is). A nagyobb cápafajok (például a kékcápák) vadászat és táplálkozás közben jellemzően a harmadik szemhéjukkal védik a szemüket.

A madarak számára a gyors légáramlatok ugyanilyen károsak lehetnek. Így a ragadozó madaraknál, például a sólymoknál a szemhéjat a vadászat során a gyors repülés során használják. Gyakran előfordul, hogy a légörvényekben természetes védekező reflexként ezek a madarak a harmadik szemhéjukkal pislogni kezdenek (beleértve a baglyokat is).

A tanulmányok szerint a harmadik szemhéj egyedülálló szerepet játszik a harkályoknál, amelyek koponyája rezgéssérülést szenved, amikor csőrükkel fúrják a fatörzset. Ebben az esetben a harmadik szemhéj biztonsági övként és védőszemüvegként is szolgálhat.

A sarkvidékeken, ahol a fehér táj visszaveri a napfényt, az ultraibolya sugárzás károsíthatja a szemet. Ez a látás átmeneti elvesztéséhez vezethet – ez a hóvakság néven ismert állapot. Ezért lehetséges, hogy egyes sarkvidéki állatoknak, például a jegesmedvéknek harmadik szemhéjuk van, amely elnyeli az UV-fényt. Erre még nincs bizonyíték, de a harmadik szemhéjuk világos, ami segíti őket abban, hogy ügyes tengeri vadászok legyenek.

Evolúciós veszteség

Az ember és a legtöbb főemlős (kivéve a makikat) olyan szintre fejlődött, hogy a megfelelő harmadik szemhéjra már nincs szükség. Az ember és a főemlősök szemét kevésbé károsítja a vadászat, a rivalizálás és a környezet. Ráadásul az emberi szemek rendkívül érzékenyek, és gyorsabb záródással képesek felismerni és reagálni a veszélyre.

A harmadik szemhéj azonban nem tűnt el teljesen. Az embereknek van egy maradványa, a plica semilunaris. Ez a félhold alakú redő a szemünk sarkában is látható. Nézze meg ön is a tükörben.

Egyes tudósok szerint a plica még mindig segíthet a könnyek elvezetésében. A szemhéjunk szögletében két kis csatornát találunk, amelyeken keresztül a felesleges és a régi könnyek az orrüregbe távozhatnak. Ez megmagyarázza, miért folyik az orrunk, amikor sírunk.