Tudomány
Az emberi és a csimpánz DNS 98,8 százalékban azonos
Mégsem vezetnek autót, nem beszélnek dánul és nem játszanak klarinéton, hogyan lehet, hogy megjelenésünkben és viselkedésünkben ennyire különbözünk?
Az emberek és a csimpánzok a feltételezések szerint körülbelül hatmillió évvel ezelőtt váltak el egy közös őstől, ami evolúciós szempontból meglehetősen frissnek számít. Az 1990-es évek közepén a tudósoknak sikerült szekvenálniuk egy Clint nevű csimpánz genomját, és kiderült, hogy abszolút értékben a faj genetikai kódja 96 százalékban megegyezik a miénkkel.
Ennek a különbségnek a nagy részét azonban a duplikációnak köszönhetjük, amelynek során a genom egyes szakaszai egyszerűen megismétlődnek az egyik fajban, a másikban azonban nem. A tényleges géneket tekintve azonban 98,8 százalékban egyformák vagyunk, ami azt jelenti, hogy a genetikai kódunknak mindössze 1,2 százaléka nem található meg a csimpánzokban.
Ez nem hangzik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy az emberi genom körülbelül hárommilliárd bázispárból – vagyis genetikai információdarabkákból – áll, akkor ez a kis százalék körülbelül 35 millió eltérést jelent a két faj között.
Hol vannak a különbségek?
Az emberi és a csimpánzgenom közötti különbségek nagy része a transzkripciós faktorokat tartalmazó régiókban található, amelyek olyanok, mint a genetikai kapcsolók, amelyek megmondják a különböző géneknek, hogy mikor aktiválódjanak, és mikor maradjanak szunnyadó állapotban. Más szóval, emberi mivoltunk nagy részének semmi köze a fajunkra jellemző génekhez, hanem annak köszönhető, hogy a csimpánzokkal közös génjeink egyedi módon fejeződnek ki.
Például az egyes agyi régióink neuronjait kódoló gének nagyjából ugyanazok, mint a csimpánzoké, de aktiválódási mintájuk biztosítja, hogy több ilyen sejtet – és ezért nagyobb agyat – fejlesszünk ki, mint más főemlősök. Mindössze a genom egy kis szakasza választ el minket egymástól, amely az idegrendszeren belüli sejtosztódás mértékét szabályozza, nem pedig a különböző idegsejtek létrehozását kódoló tényleges gének.
A gének lehetnek azonosak, de a genomnak a génkifejeződést szabályozó részein belüli finom különbségek teljesen átalakíthatják a végterméket.
Emberi gének
A tudósok még mindig vizsgálják az adatok, hogy megpróbálják kideríteni, pontosan hogyan is működik a genomunknak az az 1,2 százaléka, amely egyedülállóan emberi. Eddig sikerült azonosítaniuk bizonyos szakaszokat, amelyek a jelek szerint bizonyos tulajdonságokat kódolnak.
A csimpánzokkal nem közös génjeink közül sok az immunrendszer működésével kapcsolatos, és jelentős különbségeket eredményez a betegségekre való hajlamban. A csimpánzok például ellenállnak a maláriának és bizonyos influenzavírusoknak, amelyekkel mi, emberek nehezen küzdünk, bár a tuberkulózissal jobban elbánunk.
Ha a nagyobb képet nézzük, az emberi és a csimpánz genom közötti apró különbségek tökéletesen demonstrálják a DNS csodálatos gazdaságosságát: ahelyett, hogy egy új faj létrehozásához a kód teljes átdolgozására lenne szükség, elég néhány apró módosítás, és máris egy csimpánzból ember lett.
