Tudomány

A Föld lassuló forgása megváltoztatja az idő mérését

A klímaváltozás okozza a bajt

Eddig figyelmen kívül hagyott következménnyel jár a klímaváltozás és a jégsapkák olvadása: 2029 körül be kell vezetnünk a negatív szökőmásodpercet – írja az Origo.

A Föld lassuló forgása megváltoztatja az idő mérését
A Föld a harmadik bolygó a Naptól számítva
Fotó: AFP/Science Photo Library/NLA/Science Photo Libra/Nemes Laszlo

Jelenleg a koordinált világidő (UTC) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk a kommunikáció, a navigáció, a tudományos kutatás, a kereskedelem megkönnyítése érdekében. Az UTC-t 450 atomóra adatai alapján számítják ki, az idő mérésére az atomok rezgéseit használják. Ez a módszer azonban nem egyezik a csillagászati időszámítással, ami a Föld forgásán alapul.

Bolygónk forgása néhány ezredmásodperccel hosszabb, mint az atomórák által meghatározott 24 óra, a Föld forgási sebességét továbbá számos tényező is befolyásolja. A koordinált világidőhöz ezért néhány évente szökőmásodpercet adnak, hogy szinkronba kerüljön a csillagászati idővel.

Az utóbbi években ugyanakkor olyan változások történtek, amelyek hatással vannak a Föld forgására. Ilyen tényező például a klímaváltozás, amely miatt drámai mértékben olvadni kezdtek a grönlandi és antarktiszi jégsapkák. A folyamat miatt változik a Föld alakja, amely jelentősen csökkenti a bolygó szögsebességét is. A Föld lassuló forgása miatt 2029 környékén be kell vezetnünk a negatív szökőmásodperc fogalmát – azaz lesz egy olyan perc, ami nem 60, hanem csupán 59 másodpercből fog állni.

Amennyiben ez a negatív szökőmásodperc nem kerül bevezetésre, akkor a globális időmérés szinkronizálatlanná válik, ez pedig összezavarná a számítógépes rendszereket és távközlési hálózatokat.

Kapcsolódó írásaink