Tudomány

Nyakunkon az új szuperbaktérium

A kutatók Magyarország teljes területén több mint ezer talajból, talajvízből, felszíni vízből és szennyvízből származó minta alapján azonosították

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói hazánk több száz pontján vizsgálták meg a két baktériumfajt, amelyek közegészségügyi szempontból rendkívül veszélyesek. A kutatások most konkrétabban feltárták az antibiotikum-rezisztens baktériumfajok lehetséges környezeti kockázatait – közölte az Origo.

Nyakunkon az új szuperbaktérium
Pseudomonas aeruginosa baktérium
Fotó: Science Photo Library via AFP/CDC/Jennifer Oosthuizen

Az antibiotikumokkal szemben ellenálló mikroorganizmusok, azaz az antibiotikum-rezisztencia terjedésének köszönhetően az elmúlt időszakban számos humán és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából. Mindez Európában évi 33 000 halálesetért és 1,5 milliárd euró egészségügyi költségért tehető felelőssé, a fertőző betegségek leküzdése pedig egyre nagyobb kihívást jelent az orvostudomány számára – olvasható a MATE közleményében.

Az már korábban ismert volt a kutatók előtt, hogy ezek az antibiotikum-rezisztencia gének és a rezisztens sejtvonalak jelen vannak a környezetben is, hosszú távú hatásaikról azonban jelenleg elenyésző ismeretekkel rendelkezünk. E hatások pontosabb feltárása érdekében a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Környezetbiztonsági Tanszékének kutatói több mint 15 éve vizsgálják a tématerületet.

„Vizsgálataink során Magyarország teljes területén több mint ezer talajból, talajvízből, felszíni vízből és szennyvízből származó környezeti minta feldolgozásával azonosítottuk a Pseudomonas aeruginosa és Acinetobacter baumannii baktériumfajok jelenlétét. Ezek az ismert, kórházi környezetben is előforduló baktériumok az Egészségügyi Világszervezet prioritási listája alapján kritikus besorolású fajoknak számítanak, ugyanakkor gyakran kimutathatók környezeti mintákból is” – mutat rá dr. Kaszab Edit egyetemi docens, a Környezetbiztonsági Tanszék vezetője.

Dominánssá váló gyógyszerrezisztens baktériumok

A MATE kutatói a fenti vizsgálatok során első ízben azonosítottak szénhidrogénnel szennyezett talajvízből multirezisztens A. beijerinckii baktériumtörzset, valamint olyan környezeti eredetű P. aeruginosa baktériumtörzseket, amelyek legalább három antibiotikumhatóanyag-csoporttal szemben ellenállóak, és egyben képesek a szénhidrogén-biodegradációra is.

Megállapításuk szerint ez utóbbi faj a szénhidrogénnel szennyezett kárhelyeken akár a mikrobiális közösség domináns tagjává is válhat, hiszen környezetszennyező anyagok széles körét képes szénforrásként hasznosítani.

A kutatók laboratóriumi kísérletekkel azt is igazolták, hogy egyes növényvédő szerek használata jelentősen befolyásolhatja az antibiotikum-rezisztenciát, így egyes glifozáttartalmú növényvédő szerek esetében igazolták, hogy azok jelentősen, akár tizenhatszorosára növelhetik a P. aeruginosa faj imipenem antibiotikummal szembeni ellenálló képességét.

Ezek az eredmények jelentősen hozzájárultak a környezet-egészségügyi szempontból jelentős baktériumfajok kockázati profiljának újraértékeléséhez. A MATE-n folyó kutatások alapján a jövőben hatékonyabb intézkedések tehetőek a rezisztens sejtvonalak terjedésének nyomon követésére és a környezeti antibiotikum-rezisztencia mozgatórugóinak feltárására.

Kapcsolódó írásaink