Tudomány

Mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálták a neandervölgyi divatot

A neandervölgyiek ruhatárában veszélyes húsevők bundái is helyet kaphattak

A mai Madrid közelében élő neandervölgyiek hiénabundát viselhettek, hogy melegen tartsák magukat a fagyos ibériai hegyekben. Eddig nagyrészt azt feltételezték, hogy a kihalt hominidák főként növényevő emlősök, például szarvasok vagy szarvasmarhák bőrét viselték, az új leletek azonban másra utalnak – írja az IFLScience.

Mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálták a neandervölgyi divatot
A neandervölgyiek a legújabb kutatások szerint hiénabundát készítettek maguknak a fagyos hideg ellen
Fotó: AFP/robertharding/Robert Harding RF/Sergio Pitamitz

A neandervölgyiek ruhatárában veszélyes húsevők bundái is helyet kaphattak. E kockázatos őskori divat bizonyítékai a Navalmaíllo sziklabarlangból származnak.

Egy korábban 66 ezer és 83 ezer évvel ezelőttre datált talajrétegben a kutatók számos növényevő állat maradványait fedezték fel, amelyeken egyértelmű jelei voltak annak, hogy a helyszín archaikus emberi lakói lemészárolták és megnyúzták őket.

A kutatók ezen a leletegyüttesen belül találtak egy hiénamancs csontot is, amely olyan jeleket visel, amelyeket neandervölgyi szerszámok készíthettek. Az új tanulmány szerzői egy olyan mesterséges intelligencia (AI) algoritmust használtak, amely képes megkülönböztetni az ember által készített csontmódosításokat a nem antropogén okokból eredőktől.

„Az algoritmus minden nyomot vágásnyomként azonosított” – írják a kutatók, ami arra utal, hogy a csontokat valóban neandervölgyi kőszerszámokkal dolgozták meg. Konkrétabban azt találták, hogy „az előkerült hiéna-falanxon található nyomok helyzetük és tájolásuk alapján az állat nyúzási tevékenységével hozhatók összefüggésbe”.

Ami döntő fontosságú, hogy úgy tűnik, magát a csontot nem törték fel, hogy hozzáférjenek a csontvelőhöz, ami arra utal, hogy a hiénát csak a bundájáért használták, és a navalmaílloi neandervölgyiek nem ették meg.

A tanulmány szerzői szerint a hiéna bundáját valószínűleg a jeges körülmények miatt keresték a tengerszint felett 1100 méter magasan fekvő vadásztáborban.

„Ez a lelőhely olyan területen található, ahol a tűz használata a ruhaként vagy ágytakaróként használt bőrökkel kombinálva kulcsfontosságú lehetett a túléléshez” – írják a kutatók.

Egészen a közelmúltig a régészeti feljegyzések kevés bizonyítékot tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a neandervölgyiek húsevő állatokat használtak volna akár táplálékként, akár ruházkodásra, bár egy tavaly közzétett tanulmány kimutatta, hogy az ősi emberek barlangi oroszlánokra vadásztak Németországban. Három másik példa is van arra, hogy neandervölgyi lelőhelyeken hiéna maradványokat találtak, bár ez az első, amely arra utal, hogy az állatot kizárólag a bundájáért használták.

Egy másik spanyolországi neandervölgyi barlangban talált hiénacsontok például arra utalnak, hogy húsért vágták le őket. Eközben egy különösen érdekes franciaországi felfedezést, amely módosított hiénacsontokat tartalmazott, szimbolikus tárgyként értelmeztek, és egyes tudósok azt feltételezik, hogy a csontokon lévő jelek egy számjegyrendszert jelenthetnek.

Visszatérve a navalmaílloi bizonyítékokra, a tanulmány szerzői azt írják, hogy „a húsevő állatok bundájának sajátos használata a neandervölgyiek számára szimbolikus komponenssel is rendelkezhetett; ez egy jelenleg erősen vitatott tulajdonság. A Navalmaíllo sziklabarlangban eddig fellelhető bizonyítékok azonban nem teszik lehetővé, hogy értékeljük ezt a lehetőséget”.

Kapcsolódó írásaink