Egy régóta ismert gyógymód lehet a megoldás egy rettegett betegségre

2022 júliusában a Science magazin arról számolt be, hogy egy 2006-os, a tekintélyes Nature folyóiratban megjelent kulcsfontosságú kutatási cikk, amely a béta-amiloid nevű agyi fehérje egy altípusát azonosította az Alzheimer-kór okaként, hamisított adatokon alapulhatott.

Egy évvel korábban, 2021 júniusában az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság engedélyezte az aducanumabot, egy béta-amiloidot célzó antitestet az Alzheimer-kór kezelésére, annak ellenére, hogy az alkalmazását alátámasztó adatok hiányosak és ellentmondásosak voltak.

Egyes orvosok úgy vélik, hogy az aducanumabot soha nem lett volna szabad engedélyezni, míg mások fenntartják, hogy esélyt kell adni neki.

Ha emberek millióinak van szüksége hatékony kezelésre, miért tapogatóznak még mindig a kutatók az emberiséget érintő, vitathatatlanul egyik legfontosabb betegség gyógymódjának keresésében?

A tudósok évek óta arra összpontosítanak, hogy az Alzheimer-kór új kezelési módját próbálják kidolgozni azáltal, hogy megakadályozzák a béta-amiloid nevű, titokzatos fehérje agykárosító csomóinak kialakulását.

Sajnálatos módon ezek a rendellenes fehérjecsomók tanulmányozására irányuló elkötelezettség nem vezetett hasznos gyógyszerhez vagy terápiához. Az Alzheimer-kórról való új, „csomókon kívüli” gondolkodásmód szükségessége az agytudomány egyik legfontosabb prioritásává kezd válni.

A torontói University Health Networkhöz tartozó Krembil Brain Institute-ban működő laboratóriumom az Alzheimer-kór új elméletét dolgozza ki.

Az elmúlt harminc év kutatásai alapján az Alzheimer-kórra már nem úgy gondolunk, mint elsősorban az agy betegségére. Inkább úgy gondoljuk, hogy az Alzheimer-kór elsősorban az agyon belüli immunrendszer rendellenessége.

Az immunrendszer, amely a test minden szervében megtalálható, olyan sejtek és molekulák gyűjteménye, amelyek harmóniában működnek, hogy segítsenek a sérülések kijavításában és az idegen behatolók elleni védelemben.

Amikor valaki megbotlik és elesik, az immunrendszer segít a sérült szövetek helyreállításában. Amikor valaki vírusos vagy bakteriális fertőzést tapasztal, az immunrendszer segít a mikrobiális betolakodók elleni küzdelemben.

Pontosan ugyanezek a folyamatok vannak jelen az agyban is. Ha fejsérülés történik, az agy immunrendszere beindul, hogy segítsen a javításban. Amikor baktériumok vannak jelen az agyban, az immunrendszer ott van, hogy visszavágjon.

Az Alzheimer-kór mint autoimmun betegség

Úgy véljük, hogy a béta-amiloid nem egy kórosan termelődő fehérje, hanem egy normálisan előforduló molekula, amely az agy immunrendszerének része. Ennek ott kell lennie.

Amikor agyi trauma történik, vagy amikor baktériumok vannak jelen az agyban, a béta-amiloid kulcsfontosságú szerepet játszik az agy átfogó immunválaszában. És itt kezdődik a probléma.

A baktériumok membránját és az agysejtek membránját alkotó zsírmolekulák közötti feltűnő hasonlóság miatt a béta-amiloid nem tud különbséget tenni a behatoló baktériumok és a gazdaszervezet agysejtjei között, és tévesen éppen azokat az agysejteket támadja meg, amelyeket védenie kellene.

Ez az agysejtek működésének krónikus, fokozatos elvesztéséhez vezet, amely végül demenciában csúcsosodik ki – mindez azért, mert a szervezetünk immunrendszere nem tud különbséget tenni a baktériumok és az agysejtek között.

Ha úgy tekintjük, hogy az agy immunrendszere tévesen támadja azt a szervet, amelyet védenie kellene, akkor az Alzheimer-kór autoimmun betegségként jelenik meg.

„Az agy egy nagyon különleges és jellegzetes szerv, amelyet az univerzum legösszetettebb szerkezeteként ismernek el. Az Alzheimer-kór modellünkben a béta-amiloid segít megvédeni és megerősíteni az immunrendszerünket, de sajnos központi szerepet játszik abban az autoimmun folyamatban is, amely véleményünk szerint az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet.

Bár az autoimmun betegségek kezelésében hagyományosan használt gyógyszerek nem biztos, hogy működnek az Alzheimer-kór ellen, szilárd meggyőződésünk, hogy az agy más immunszabályozó útvonalainak megcélzása a betegség új és hatékony kezelési módszereihez fog vezetni.”

A betegség egyéb elméletei

Az Alzheimer-kór ezen autoimmun elmélete mellett számos más új és változatos elmélet is kezd megjelenni. Egyes tudósok például úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór a mitokondriumoknak nevezett, apró sejtszerkezetek – a minden agysejtben található energiagyárak – betegsége.

A mitokondriumok a belélegzett levegőből származó oxigént és az elfogyasztott táplálékból származó glükózt alakítják át az emlékezéshez és a gondolkodáshoz szükséges energiává.

Egyesek azt állítják, hogy ez egy bizonyos agyi fertőzés végeredménye, és gyakran a szájból származó baktériumokat tartják a bűnösnek. Mások szerint a betegség az agyban lévő fémek, esetleg a cink, a réz vagy a vas rendellenes kezeléséből eredhet.

A demencia jelenleg több mint ötvenmillió embert érint világszerte, és három másodpercenként új diagnózist állítanak fel. Az Alzheimer-kórral élők gyakran képtelenek felismerni saját gyermekeiket vagy akár több mint ötven éve velük élő házastársukat.

Az Alzheimer-kór olyan közegészségügyi válsághelyzet, amely esetében innovatív ötletekre és új irányokra van szükség.