Tudomány

A szaglásunk segíthet rákos sejtek terjedésének megállításában

Amióta a covidjárvány elindult, sokkal jobban odafigyelünk a szaglásunkra

Ennek hatására számos olyan új kutatás született, amelyben a tudósok azt latolgatják, hogy az illékony vegyületek belélegzése lehet-e a rák vagy a lassú lefolyású neurodegeneratív betegségek kezelésének módja – írja az ScinceAlert.

A szaglásunk segíthet rákos sejtek terjedésének megállításában
A citrom illata (képünk illusztráció)
Fotó: NorthFoto

Bár az orron keresztül történő gyógyszeradagolás ötlete nem új keletű. A tesztelt vegyületekhez előre nem látható egészségügyi kockázatok is társulhatnak, ezért további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük ennek az érdekes felfedezésnek a következményeit.

„Az, hogy egy szaganyagnak való kitettség közvetlenül megváltoztathatja a gének kifejeződését, még olyan szövetekben is, amelyekben nincsenek szaganyag-receptorok, teljes meglepetésként ért minket” – mondja Anandasankar Ray, a Kaliforniai Egyetem (UC) Riverside-i egyetemének sejt- és molekuláris biológusa, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatócsoport gyümölcslegyeket (Drosophila melanogaster) és egereket tett ki különböző dózisú diacetilgőzöknek, 5 napon keresztül. A diacetil egy illékony vegyület, amelyet az élesztő erjedő gyümölcsökben szabadít fel. Történelmileg arra használták, hogy vajszerű aromát kölcsönözzön az olyan élelmiszereknek, mint a pattogatott kukorica, és néha az e-cigarettákban is jelen van. A sörfőzés mellékterméke is.

A laboratóriumban a kutatócsoport megállapította, hogy a diacetil hiszton-deacetiláz (HDAC) gátlólag hat emberi sejttenyészetre. Széleskörű változásokat váltott ki a génexpresszióban a legyekben és az egerekben, többek között az állatok agyának sejtjeiben, az egerek tüdejében és a legyek antennáiban.

Későbbi kísérleteikben a kutatók azt találták, hogy a diacetilgőzök megállították az emberi neuroblastóma sejtek növekedését tenyészetben. Az expozíció lelassította a neurodegeneráció progresszióját is a Huntington-kór egy légymodelljében.

„Fontos megállapításunk, hogy egyes mikrobákból és élelmiszerekből kibocsátott illékony vegyületek megváltoztathatják az epigenetikai állapotokat a neuronokban és más eukarióta sejtekben” – mondja Ray. „A miénk az első jelentés arról, hogy a közönséges illékony anyagok ilyen módon viselkednek.”

„Már dolgozunk más olyan illékony anyagok azonosításán, amelyek a génexpresszió változásához vezetnek” – teszi hozzá Ray, aki két start-up céget alapított és több szabadalmat is benyújtott csapata munkája alapján.

Bár az eredmények előremutatók, korábbi kutatások jelzik, hogy a diacetil belélegzése elváltozásokat okoz a légúti sejtekben, így más anyagok tesztelését is tervezik a kutatók. A tanulmánnyal emellett az is baj, hogy nem nyújt alapos elemzést a mögöttes mechanizmusokról, amelyek megmagyarázhatnák, hogy a szagok miként idéznek elő epigenetikai változásokat az orrtól távol eső sejtekben.

Kapcsolódó írásaink