Tudomány

A gyógyelixír, amelyet már az őseink is ittak

Agyagkorsóból derült ki a főzet titka

Egy régészeti lelet, nevezetesen egy, a Kr. e. 3. évezred közepén a nyugat-mancsi katakomba-kultúrát képviselő, a rosztovi régióban található Ulan IV temetkezési helyről származó agyagkorsó vizsgálata érdekes szempontokat tár fel az ősi társadalmak kulturális és antropológiai gyakorlatáról – írta a Pravda.ru.

A gyógyelixír, amelyet már az őseink is ittak
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Khaled Desouki

A vörös agyagból készült korsó az észak-kaukázusi kézművesség egyik példája. Díszítései, karcsú arányai és a helyi kultúrára jellemző elemek a fazekasok nagyfokú ügyességéről tanúskodnak.

A korsó tartalmának elemzése során kiderült, hogy milyen funkcionális célt szolgált. A belső falakon növényi anyagok maradványait találták meg, többek között az üröm, a gabonafélék, a csikófark és különböző réti növények virágporát. Érdekes megjegyezni, hogy a gabonapollen morfológiailag hasonlít a búza virágporához.

Ez alapján feltételezhető, hogy a korsót különböző sztyeppei növények keverékéből álló ital elkészítésére használták. Egy ilyen ital alkaloidákat tartalmazó csikófarkat is magában rejtett, amelyet gyógyászati célokra használtak, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező ürömöt, valamint termesztett gabonaféléket, amelyek valószínűleg tápanyagokkal kívánták ellátni az italt – számol be Vokrug Sveta.

Továbbá tekintettel a temetkezési helyen talált leletre, ahol egy 40–45 éves férfi maradványait találták meg, arra lehet következtetni, hogy a korsót tartalmával együtt vele együtt helyezték el a temetéskor, amely a tárgy rituális vagy szimbolikus jelentőségére utalhat.

Kapcsolódó írásaink