A pénz tényleg nem boldogít?

Most az Universitat Autònoma de Barcelona Környezettudományi és Technológiai Intézete (ICTA–UAB) végezett egy tanulmányt a kanadai McGill Egyetemmel együttműködésben. A tanulmány a világ 19 különböző helyszínén élő, őslakos és helyi közösségekre összpontosított.

A felmérés 2966 személyre terjedt ki, és kiderült, hogy a háztartásoknak csak 64 százaléka rendelkezik készpénzes jövedelemmel. Ennek ellenére a vizsgált kistársadalmak átlagos életelégedettségi pontszáma a 10-ből 6,8 volt. Egyes közösségek 8-nál is magasabb pontszámról számoltak be, hasonlóan a gazdag skandináv országokéhoz.

Eric Galbraith, a tanulmány vezető szerzője, az ICTA–UAB és a McGill Egyetem kutatója hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy az iparosodott gazdaságok által létrehozott anyagi jólét elengedhetetlen a boldogsághoz. Ez új lehetőségeket nyit a fenntartható fejlődés és az emberi jólét előtt, mivel azt mutatja, hogy az erőforrás-igényes gazdasági növekedés nem előfeltétele a magas szintű szubjektív jólét elérésének.

Bár a tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy számos őslakos és helyi közösségben az emberek magas szintű életelégedettségről számolnak be, nem ad egyértelmű okokat erre a jelenségre. Korábbi kutatások azonban arra utalnak, hogy olyan tényezők, mint az erős családi és társadalmi támogató rendszerek, a spirituális hit és a természethez való, mély kapcsolat döntő szerepet játszanak a boldogságukban.