Tudomány

A világ egyetlen ismert hidegvérű emlősállata

Egy szigeten élt, és a krokodilhoz hasonlóan öregedett

Az egyik dolog, amit először megtanulunk az állatvilágról, az a meleg és hidegvérű állatok közötti különbség. Míg a hüllők a napon sütkéreznek, hogy felmelegedjenek, addig az emlősöknek, beleértve a tengerben élőket is, rendszeresen enniük kell, hogy az állandó belső hőmérséklet fenntartásához szükséges energiához jussanak – írja az IFLScience.

A világ egyetlen ismert hidegvérű emlősállata
Myotragus balearicus
Fotó: Wikipédia/Xavier Vázquez

Egy, az erőforrásokban szegény földközi-tengeri szigeten csapdába esett emlős azonban valami egészen rendkívüli dolgot tett, megfordította a normát, és a világ egyetlen hidegvérű emlősévé vált.

Egy régen kihalt kecskefaj, a Myotragus balearicus egykor a Baleár-szigeteket az európai kontinenssel összekötő szárazföldön barangolt. Itt maradt, és ahogy a Baleár-szigeteket körülölelte a tenger, az ősi kecske a mai Mallorca spanyol szigetén találta magát.

A mindössze 45 centiméteres magasságú állatok a túlélés érdekében egy sor morfológiai változáson mentek keresztül, amelyek rövidebb végtagokat, kisebb agyméretet és kisebb érzékszerveket eredményeztek – gyakorlatilag törpe fajjá váltak. Ezek a kecskék egyben az első olyan állatok, amelyeknél olyan csontstruktúrákat fedeztek fel, mint amilyenek a hüllőknél találhatók.

A hüllők nagyon lassan nőnek, és képesek a növekedésüket az erőforrások elérhetőségétől függően szabályozni, vagy akár teljesen leállítani. A növekedés ütemének ez az időszakos lelassulása vagy leállása árulkodó jeleket hagy e fajok csontjain.

A kutatók a kihalt kecske csontjának szövettanát vizsgálva ugyanazokat a lamellás zónájú szöveteket találták, amelyeket korábban csak ektotermikus hüllőknél találtak. A csapat összehasonlította a kecskecsontokat a krokodilokéval, és figyelemre méltó hasonlóságokat találtak, ugyanolyan lassú és rugalmas növekedési ütemet, sőt a növekedés teljes leállását is. Azt is megállapították, hogy a M. balearicus meglehetősen későn, körülbelül 12 éves korára érte el az ivarérettséget; ezzel szemben egy tipikus kecskefaj 9 hónapos kora előtt elérheti az ivarérettséget az MSD Állatorvosi Kézikönyv szerint.

A kutatások arra is utalnak, hogy ezek a kecskék sokkal lassabb életmódot folytathattak, mint a tipikus modern kecskefajok. Ahelyett, hogy a sziget szikláin szaladgáltak és ugráltak volna, több időt töltöttek a napsütésben, és lassabban mozogtak.

A M. balearicus törpe kecske kiváló vizsgálati modell, mivel a szigeten, ahol élt, nem voltak természetes ragadozói. Mallorca erőforrásszegény szigetén hüllőszerű tulajdonságokat fejlesztett ki, amelyek lehetővé tették számára, hogy 5,2 millió éven át fennmaradjon, több mint kétszer annyi ideig, mint a szárazföldön élő fajok.
E tulajdonságok kialakulása miatt azonban sajnos a világ egyetlen hidegvérű emlősfaja nem élte túl az ember 3000 évvel ezelőtti érkezését a szigetre, ami – az általuk kedvelt növényfajok csökkenésével párosulva – valószínűleg a kihalásukat okozta.

Kapcsolódó írásaink