Tudomány

Most felhővel mennek neki a daganatoknak

Elég komoly remény van, hogy sikerülni fog

„Reméljük, hogy amit elértünk a coviddal szemben, azt meg fogjuk tudni csinálni a rák ellen is” – mondta a Las Vegasban zajló re:Invent 2023 konferencián Lidia Fonseca, a Pfizer technológiai igazgatója. Az eseményen a rákkezelésben fontos technológiák is előkerültek. Szó esett az otthoni kemoterápiáról is – írja a hvg.hu.

Most felhővel mennek neki a daganatoknak
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Talán meglepő: a világ teljes népességének minden hatodik tagját, összesen 1,3 milliárd embert kezeltek tavaly a Pfizer készítményeivel. A vállalat 18 hónap alatt 19 új gyógyszert és vakcinát hozott forgalomba, ami a kutatások korábban sosem látott gyorsaságára utal. Az adatokat az Amazon Web Services (AWS) rendezvényén, a re:Invent 2023 konferencián ismertette a gyógyszercég technológiai vezetője.

A Pfizer két éve nyolcezer szerverét és az azokon futó mintegy tizenkétezer különféle alkalmazást költöztette át 42 hét alatt az AWS felhőalapú infrastruktúrájába, Lidia Fonseca szerint ekkora léptékben ez volt az eddigi leggyorsabb átállás a tudományos vállalatok világában.

Az eredmény akár az évi 47 millió dolláros költségmegtakarítással is kifejezhető, de ez leginkább a cég menedzsereinek és részvényeseinek érdekes. A Pfizer szén-dioxid-kibocsátásának évi 4700 tonnával történt csökkenése már mindenkire tartozik, és főleg a nagyközönség elé való az adat, hogy a technológiai modernizálás és a mesterséges intelligencia fokozott alkalmazása révén 75 százalékkal gyorsult az új szerek engedélyeztetéséhez szükséges adatgenerálás sebessége a Pfizer gyógyszerkutatásaiban.

Lidia Fonseca elmondása szerint amikor felütötte fejét a koronavírus-járvány, és a világ tájékozottabb része a tudománytól várta a megoldást, akkor a tudomány pedig a technológiai szolgáltatókra nézett kérdőn: lesz-e elég számítási kapacitás a kutatások extrém felpörgetéséhez? Lett: az AWS képes volt gyorsan felskálázni az erőforrásokat, ami a szekember elmondása szerint hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi 8–10 éves fejlesztési ciklus helyett a vakcinafejlesztés szándékának hivatalos bejelentését követő 269. napon a Pfizer és a BioNTech Comirnaty nevű oltóanyaga megkapja-e a vészhelyzeti alkalmazási engedélyt az amerikai gyógyszerfelügyelettől.

A Prizer technológiai vezetője szerint a kutatási és gyártási háttértechnológia finomhangolása révén már 750 millió és egymilliárd dollár közötti költségmegtakarítással számolnak.

Az új célpont, mára talán közismerten, a rák, a Pfizernél (is) az idén Karikó Katalin és Drew Weissman számára orvosi Nobel-díjat jelentő mRNS technológiától remélik az áttörést.

Feladat van bőven, csak tavaly 20 millió új rákos esetet diagnosztizáltak világszerte, felét 68 évesnél fiatalabbaknál – idézte fel a statisztikát a re:Invent 2023 konferencia panelbeszélgetésén Rowland Illing, az AWS orvos- és közegészségügyi igazgatója. Nem meglepő, hogy a tudomány a helyzet romlását vetíti elő: részben az elöregedő társadalom miatt is van, hogy 2024-re már 30 millió új esettel kalkulálnak, melyek zöme az alacsony és közepes jövedelmű országokban és társadalmi rétegekben jelentkezik majd.

Ez azért is probléma, mert éppen ezekben az országokban kevésbé elérhetők a legújabb technológiák. A seattle-i székhelyű Hurone AI céget alapító és vezető Kingsley Ndoh elmondta: cége kifejezetten ilyen helyekre célozza rendszerét, amelyet használva orvosok és betegek távolról is rendszeresen kommunikálhatnak egymással aktuális tünetekről, gyógyszerek mellékhatásáról. A Gukiza nevű rendszert – amelynek neve a Ruandában legtöbbek által beszélt kinyarvanda nyelven a gyógyítást jelenti – az ország fővárosában, Kigaliban kezdték el tesztelni tavaly novemberben.

A kommunikáció orvosi oldalát nem végig hús-vér doktorok folytatják, a beszélgetés egy részét az AWS rendszerein üzemelő mesterséges intelligencia intézi. Odafigyel az egyes betegek szövegértési képességeire is – amely az edukáltságtól függően különösen az érintett országokban elég változatos –, olyan szövegeket ír nekik és olyan formában igényel választ, hogy ezen ne múljon az eredmény. Az olvasni igen, de írni kevésbé tudó pácienseknek lehet hasznos, amikor a rendszer nem szöveg begépelését kéri válaszul, hanem a mesterséges intelligencia megírja a lehetséges opciókat, és mindegyiket beszámozza, a betegnek pedig csak a számot kell visszagépelnie. A rendszer csak akkor kéri orvos figyelmét, ha arra az üzenetek tartalma alapján szükség van. A beteg viszont folyamatosan felügyelet alatt van, és érzi is az egészségügy figyelmét. A Gukiza „érti” például, ha a páciens által jelzett tünetek kiszáradásra utalnak. Ilyenkor megírja a kifejezetten az adott személy adott esetére szabott választ, amit az egészségügyi szakdolgozónak elég csak átolvasnia, szükség esetén belejavítania, majd rányomni a küldés gombra.

Ennél is többet képes az otthonokba költöztetni a kanadai AlayaCare felhőalapú, az otthonápolást segítő platformja. Jean-Francois Gailleur alelnök a Las Vegas-i panelbeszélgetésen árulta el, hogy az otthoni kemoterápia 40 százalékkal kisebb költséggel járna, mint kórházban végezve, így aztán nemcsak a kórházakban magukat kellemetlenül érző betegeknek, hanem az egészségügyi rendszernek is érdekében is érdekében áll, hogy elterjedjen. Az AlayaCare ezen is dolgozik, az otthoni infúziós folyamatot teljes egészében felhőből menedzselhetővé téve: az otthonápolást végző egészségügyi szakember egy alkalmazásban látja valós időben a felkeresendő betegek adatait, a felkeresésük idő- és útvonaltervét, az elvégzendő lépések tennivalólistáját, illetve ugyanígy az appban rögzíthet is mindent. A kanadai vállalat szerint a jövőt egyértelműen ebben az irányban kell keresni.

De ez persze csak a közeljövő egy része. Fontosabb, hogy több tudós reményei szerint az utóbbi megoldásokhoz hasonlóan a felhőbéli számítási teljesítmény segítségével már az évtized végéig elkészülhet a rák mRNS-alapú ellenszere.

Kapcsolódó írásaink