Nagyon is „földi” okai vannak, hogy az elmúlt 50 évben nem jártunk a Holdon

Az okok meglehetősen „földiek”. Jim Bridenstine, a NASA korábbi adminisztrátora, aki a Trump-kormány idején vezette az ügynökséget, azt mondta, hogy nem tudományos vagy technológiai akadályok akadályozták meg az Egyesült Államokat abban, hogy ismételten leszálljon a Holdra. „Ha nem lenne politikai kockázat, most a Holdon lennénk” – mondta egy riporterekkel folytatott telefonbeszélgetésen.

Az eredeti Hold-program szerinte túl sokáig tartott és túl sok pénzbe került. Leginkább az utóbbi miatt állították le, és ezért nem indult újra sokáig. A cikk megjegyzi: a NASA 2023-as költségvetése 25,4 milliárd dollár, és a Biden-kormányzat arra kéri a kongresszust, hogy ezt 2024-re 27,2 milliárd dollárra emelje. Ezek az összegek magasnak tűnhetnek, azonban ha az összes NASA részleg összeg dolgozója és projektje között elosztjuk, már nem olyan sok.

Kitérnek ugyanakkor arra is, hogy kutatók és vállalkozók régóta szorgalmazzák egy legénységgel rendelkező bázis létrehozását a Holdon. Bridenstine szerint is a következő logikus lépés egy állandó emberi kutatóállomás létrehozása lenne a Holdon. Egy holdbázis távoli űrküldetések üzemanyag-raktárává fejlődhetne, ami megkönnyítené a Marsra jutást, és megfejthetné a Föld és a Hold létrejöttével kapcsolatos régóta fennálló tudományos rejtélyeket.

Kutatók és vállalkozók régóta szorgalmazzák egy legénységgel rendelkező bázis létrehozását a Holdon – egy holdi űrállomást. „A következő logikus lépés egy állandó emberi kutatóállomás létrehozása lenne a Holdon. Egy holdbázis távoli űr küldetések üzemanyag raktárává fejlődhetne, ami megkönnyítené a Marsra jutást és megfejthetné a Föld és a Hold létrejöttével kapcsolatos régóta fennálló tudományos rejtélyeket.

Sok űrhajós és más szakértő azonban azt állítja, hogy a legnagyobb akadályok az új legénységgel rendelkező Hold-küldetések megvalósításában banálisak és kissé lehangolóak.

Nagyon drága eljutni a Holdra