Tudomány
Gyilkos veszély fenyeget, egy szempillantás alatt minden megváltozhat a Földön

A tudósok már több neutroncsillag-összeolvadást megfigyeltek, ezek az óriási erejű, kozmikus robbanások azonban szerencsére mindig távoli galaxisokban történtek, így nem jelentettek veszélyt ránk nézve – írták.
Az eddig összegyűjtött – viszonylag kevés – adat alapján a neutroncsillag-összeolvadásoknak több szakasza van. Általában egy rövid ideig tartó gammasugár-robbanás következik be, amely két keskeny sugárnyalábban tör ki az összeütköző csillagok két oldalán, az egyes sugarak körül pedig ún. gammagubók alakulnak ki. Amikor a sugárnyalábok belecsapódnak a környező csillagközi közegbe, pusztító röntgensugarak keletkeznek, ezt nevezik röntgenutófénynek. Az ütközés középpontjából származó, kozmikus sugárzás alkotta buborék évszázadokon keresztül tágul ki az űrbe.
Az University of Illinois Urbana-Champaign egyetem fizikusa, Haille Perkins és kollégái azt vizsgálták, hogy a fenti eseménylánc hogyan hathat a bolygókra, ehhez pedig az elsőként észlelt, GW170817 katalógusjelű neutroncsillag-ütközést tanulmányozták.
A szakértők megállapították, hogy a sugárnyaláb szűk tartományán belül 91 parszek – azaz 297 fényév – távolságig minden potenciálisan lakható bolygó élővilága elpusztulna az erős sugárzás miatt. Ezen a szűk tartományon kívül azonban valamivel biztonságosabb; körülbelül 13 fényév távolságon belül kell lenni ahhoz, hogy a gubószerkezetek gammasugárzása eltaláljon valakit. A gammasugárzás viszonylag rövid ideig tart, ennél jóval hosszabb ideig fennálló fenyegetés az összeolvadás során kialakuló röntgensugárzás. E sugárzások elsöpörnék a föld sztratoszférájának ózonrétegét. Ha ez bekövetkezne, akkor bolygónk több ezer éven át védtelen lenne az űrből érkező halálos kozmikus sugaraktól, ami tömeges kihalásokat idézne elő – írták.