Tudomány
Ezek a tabletták különös hatással vannak a nők félelemérzetére
A hormonok lehetnek a felelősek
Egy új tanulmány szerint a menstruációs ciklus alatti hormonális változások befolyásolhatják az agy félelemmel kapcsolatos áramköreit. Kanadai kutatók ezért a kombinált orális fogamzásgátló (COC) használatának hatásait vizsgálták annak érdekében, hogy többet tudjanak meg a szervezetünk által természetes úton termelt nemi hormonok és e hormonok szintetikus változatai közötti kapcsolatról.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, több mint 150 millió ember szed világszerte fogamzásgátló tablettát, és a COC-k (amelyek az ösztrogének és a progesztogének szintetikus változatait tartalmazzák) igen népszerűek.
A Frontiers tudományos szaklapban publikált tanulmány megállapította, hogy a Ventromedialis Prefrontális kéreg (vmpfc) nevű agyi régió vékonyabb azoknál a nőknél, akik fogamzásgátló tablettákat szednek. Ez a hatás azonban visszafordíthatónak tűnik. Összehasonlítva azokkal, akik abbahagyták a fogamzásgátló szedését vagy akik soha nem használtak ilyen tablettát, ez a fiziológiai változás nem tűnt tartósnak az új kutatás alapján.
Különbségek vannak a nemek között
A kutatók szerint ezek azonban csak asszociációk, és nincsenek olyan, ismert negatív hatások, amelyek bizonyos agyi régiók méretének változásához köthetők. A tanulmány szerzői azonban úgy gondolják, hogy ezen túl is érdemes lehet tovább vizsgálódni.
A prefrontális kéregnek ez a része vélhetően az érzelemszabályozást tartja fenn, például a félelemjelzések csökkentését egy biztonságos helyzetben – magyarázta Alexandra Brouillard, a montreali Québeci Egyetem fiziológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Eredményünk egy olyan mechanizmust jelenthet, amelynek révén a kombinált tabletták károsíthatják az érzelmek szabályozását a nőknél.
Brouillard és munkatársai 23 és 35 év közötti egészséges felnőtteket vizsgáltak, köztük 139 nőt: ebből 62-en jelenleg is COC-t használnak, 37-en csak korábban szedtek fogamzásgátló tablettát, míg 40 olyan hölgyet, akik soha nem alkalmaztak hormonális fogamzásgátlót. A teljes mintában 41 férfi is szerepelt.
Mivel a nőknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő szorongásos és stresszzavarok, mint a férfiaknál, a kutatók ezért összehasonlították ezeket a csoportokat, hogy kiderítsék, összefüggésben állhat-e a COC-használat az agy rövid vagy hosszú távú változásaival, illetve hogy vannak-e különbségek a nemek között. A résztvevők nyálában megmérték a természetes és szintetikus nemi hormonok szintjét, majd mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) világították át az agyukat, különös tekintettel a félelem feldolgozásában érintett régiókra.
Megállapították, hogy mind a természetes, mind a szintetikus nemi hormonok szintje összefüggött a VMPFC méretének és vastagságának változásával a férfiak azonos anatómiájához képest. Ám csak a jelenleg is fogamzásgátló tablettát szedő nőknél volt vékonyabb a vmPFC, mint a férfiaknál.
Megváltozik az agyi régió mérete.
A kutatók azt is megállapították, hogy a félelmet elősegítő agyi régióban – a dorzális elülső cinguláris kéregben (dACC) – eltért a szerkezet a férfiak és a nők között. Ez az orális fogamzásgátlók használattól függetlenül is észrevehető volt, ami jól mutatja, hogyan befolyásolhatják a természetes úton termelődő nemi hormonok az agy szerkezetét.
Eredményeink szerint a férfiaknak kisebb a dACC térfogata, mint a nőknek, és vastagabb a vmPFC-je, mint a fogamzásgátló tablettát szedőknek– írja a csapat. – Ezek az eredmények strukturális sebezhetőséget jelenthetnek azokkal a pszichopatológiákkal szemben, amelyek elsősorban a nőket érintik.
Hozzátették: a nagyobb dACC konkrétan a félelem előmozdítására való hajlamot képviselheti a nőknél, míg a COC-használat súlyosbíthatja ezt a sebezhetőséget azáltal, hogy potenciálisan elvékonyítja az olyan félelemgátló régiót, mint a vmPFC.
Figyelemre méltó, hogy ez a hatás megszűnni látszik, amikor valaki abbahagyja a fogamzásgátló tabletták szedését.
A szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség a hatások pontos feltárásához. Úgy vélik, csak azért, mert egy agyi régió mérete megváltozik, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy annak negatív hatásai lennének. Ahogy fogalmaztak: az agyszerkezetre vonatkozó megállapítások alapján nem vonhatunk le határozott következtetéseket az egyén érzelmeire vagy viselkedésére vonatkozóan.
