Tudomány
Az emberek és a gyenyiszovaiak közötti szex továbbra is hatással van a mentális egészségünkre
A más emberi fajokkal való párosodás segített elődeinknek túlélni a hideget, de ennek ára van
Ezek között voltak a mára kihalt gyenyiszovaiak, akik a modern embereket olyan génekkel ruházták fel, amelyek segíthettek a hideghez való alkalmazkodásban, ugyanakkor növelték a skizofréniára és más mentális zavarokra való hajlamunkat.
Az emberek és más archaikus hominida fajok találkozása kitörölhetetlen nyomot hagyott a mai emberek genomján világszerte, DNS-ünk egy kis százalékát közvetlenül a neandervölgyiektől és a gyenyiszovaiaktól örököltük. Egy új tanulmány szerzői 26 jelenlegi populáció genetikai összetételét vizsgálva, és ezeket összevetve kihalt unokatestvéreink genomjával, a modern emberekben a gyenyiszovai DNS egyik legelterjedtebb nyomára bukkantak.
A kutatók elemzése szerint a mai populációk Afrikán kívül minden régióban tartalmazzák az SLC30A9 nevű gén egy bizonyos változatát, amely a jelek szerint a távoli múltban a gyenyiszovaiakkal való párosodás közvetlen eredményeként jött létre. Maga a gén egy ZnT9 nevű fehérjét kódol, amely a cinket a sejtmembránokon keresztül szállítja.
A variáns nem jelenik meg a neandervölgyi genomban, ami kizárja ezt a fajt a gén forrásaként. Ugyanakkor a kutatók megállapították, hogy a modern afrikai genomok jellemzően az SLC30A9 egy régebbi változatát tartalmazzák, amely megelőzi a gyenyiszovai allél megjelenését.
„Genomikai elemzéssel megállapítottuk, hogy a megfigyelt genetikai variáns a múltban az archaikus emberekkel, valószínűleg a gyenyiszovaiakkal való kereszteződésünkből származik – magyarázta közleményében Ana Roca-Umbert, a tanulmány szerzője. – Úgy tűnik, a változás előnyös volt, és szelektív előnynek bizonyult az ember számára. Ennek következtében az SLC30A9 gén ezen variációja szelektálódott, és eljutott a jelenlegi populációkba” – tette hozzá Jorge Garcia-Calleja társszerző.
Annak vizsgálatára, hogy a gyenyiszovai változat hogyan befolyásolja a fiziológiát, a csoport ezt a DNS-t emberi embrionális vesesejtekbe juttatta be, és megállapította, hogy megváltoztatta a kulcsfontosságú sejtstruktúrákba, például a mitokondriumba és az endoplazmatikus retikulumba jutó cink mennyiségét. Ez viszont a mitokondriális anyagcserében bekövetkező változásokhoz vezetett, megakadályozva a „cinktúlterhelést” és közvetítve egy általános „nyereséget”.
E megfigyelés alapján a tanulmány szerzői azt gyanítják, hogy a gyenyiszovaiaktól örökölt genetikai változat segíthetett az ősi Homo sapiensnek abban, hogy jobban alkalmazkodjon a hideghez. Mivel azonban a cink kiegyensúlyozatlansága neurológiai rendellenességeket okozhat, lehetséges, hogy az a DNS, amelyet őseink más emberi fajokkal való összekapcsolódás során szereztek, szintén nyomot hagyott mentális egészségünkön.
Ezt a negatív mellékhatást megerősítve a tanulmány szerzői azt írják, hogy a széles körben elterjedt gyenyiszovai változat „köztudottan összefügg a több neuropszichiátriai rendellenességre való nagyobb fogékonysággal”. Ezek közé olyan állapotok tartoznak, mint a skizofrénia, a bipoláris zavar, a depresszió és az anorexia nervosa.
Különböző eredményeiket egy elméletbe szőve a gyenyiszovai SLC30A9 variánsnak az emberi genomba való bekerülésével kapcsolatban a kutatók „azt feltételezik, hogy a hideghez való alkalmazkodás vezethette ezt a szelekciós eseményt Afrikán kívül, miközben hatással volt a modern ember neuropszichiátriai rendellenességekre való hajlamára is”.
