Kiderült, mi okozza a rettegett mágneses viharokat

A japán Nagojai Egyetem és az egyesült államokbeli University of New Hampshire tudósai által koordinált, nemzetközi kutatócsoportnak a Nature Communications folyóiratban frissen megjelent közleménye arra mutat rá, hogy a Föld felső légköre meghatározó szerepet játszik a nagy földmágneses viharok kialakulásában. A földmágneses viharok létrejöttét befolyásoló tényezők megértése azért fontos, mert ezek a zavarok közvetlen hatással bírnak a Föld mágneses mezejére, például nemkívánatos áramokat idézhetnek elő az elektromos hálózatban, illetve megzavarhatják a rádiókommunikációt és a GPS-t. A jelen kutatás hozzásegíthet a várhatólag legjelentősebb következményeket okozó viharok előrejelzéséhez – írták.

A portál szerint a kutatók előtt régóta ismeretes, hogy a földmágneses viharok kapcsolatban állnak a naptevékenységgel. A Nap külső, számunkra is látható burkát forró, töltött részecskék alkotják. Ezek a részecskék napszél formájában folyamatosan elhagyják a Nap felszínét, és kölcsönhatnak az útjukba kerülő űrbéli objektumokkal, így a Földdel is. Amikor a napszél részecskéi elérik a bolygónkat körülvevő, magnetoszférának nevezett mágneses mezőt, kölcsönhatásba lépnek vele.

A töltött részecskék és a mágneses mező közötti kölcsönhatásokra szokás űridőjárásként hivatkozni, és ennek alakulása a földet és az űrbéli technológiai rendszereket, például a műholdakat is befolyásolja – írták.

A Napnak a földmágneses viharok kialakulásában játszott szerepe senki előtt sem volt kétséges. A mostani kutatásban részt vevő nemzetközi kutatócsoport annak a rejtélynek eredt a nyomába, hogy vajon a magnetoszférában található plazma mekkora hányada származik a Földtől, és ez a hozzájárulás miként változik meg a földmágneses viharok során. A csoportot Lynn Kistler, a Nagojai Egyetem és a University of New Hampshire tanára, illetve Josizumi Mijosi és Tomoaki Hori, a Nagojai Egyetem tanárai vezették. A tanulmány céljaira a 2017. szeptember 7–8-án lezajlott nagy földmágneses vihar során gyűjtött adatokat használták fel. A nevezett időszakban jelentős napkitörés – vagyis koronatömeg-kilövellés – játszódott le, s ennek anyaga a Föld légkörével ütközve óriási földmágneses vihart alakított ki. A masszív behatás megzavarta a magnetoszférát, amelynek nyomán zavar keletkezett a rádiójelekben, a GPS-ben és a precíziós időmérő berendezésekben – írták.